Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
BEFEJEZÉS. Szerető gonddal gyűjtöttük össze és jogos büszkélkedéssel mutattuk be ebben a könyvben városunk művészi emlékeit, fiainak művészi törekvéseit és sikereit, lelkiismeretesen felkutattuk és kimutattuk benne a képzőmű* vészeteknek minden megnyilvánulását, mely városunkkal valamelyes vonatkozásban van. Kimerítően tárgyaltuk a fölvetett kérdéseket, féltő szeretettel jegyeztünk fel minden legkisebb adatot is, mert ha jelentéktelennek lát* szik is, homokszeme kultúrtörténetünk pom* pázó épületének és bizonyítéka a művészetek, az örök szép iránt való érzésünknek. A közöltek kiegészítéséül ide írjuk még, hogy a legrégibb könyv, mely Magyarorszá* gon a festészettel foglalkozik, itt jelent meg Vácon. Lovag Hunglinger András írta 1Г95* ben. Hunglinger abban az időben a budai egyetem rajztanára volt, majd mint jó hírű festőművész halt meg szülővárosában, Bécs* ben. A kis 8-rétű, 38 lapot tartalmazó füzet német nyelven van írva és ezt a címet viseli: Erinnerungen über das Gute und Volkommene in der Mahlerei. Nebst einem Anhang über verschiedene Arten dieser Kunst und ihren Meistern. Seinen Schüllern gewidmet von Ritter Hunglinger, Waitzen, gedruckt bei Anton Gottlieb 1Г95. A szerző az elő* szóban kísérletiek mondja művét, melyet öt fejezetre oszt. Ezek I. Uber die Wahl des Gegenstandes, II. Uber den National* karakter, III. Uber den Ausdruck, IV. Von den Hauptfigur és V. Vom Nebenwerk. A függelékben a festészet különböző nemeit (olaj, al fresco, miniatűr, mozaik stb.) tárgyalja. Ki kell emelnünk azt is, hogy városunk tájképi szépségei és barokkízlésű középületei minden időben nagy vonzó erőt gyakoroltak festőművészeinkre. Ezért ajánlotta már bárom évtized előtt egy festőművészeti folyóirat a fővároshoz közeleső Vácot festészeti tanul* mányokra. Ha Vácra érkezünk, írja: „Először is a fönséges Naszálhegy tűnik szembe, pompás mély sötétkék színével. Ma* gas csúcsát felhők koszorúzzák, míg lábánál a bájos, virággazdag cselőtei völgy vonul a Kosdra vezető út közelében terülő, püspöki gazdasági épületekkel a völgyön végigvonuló patakon át, érdekes, szürkés színű régi kő* híddal. Még a vonat ablakából látjuk a Kaivá* riahegyet, szenthellyé átalakított régi vár rom* maradékát a török időből, tetején a kőkereszt* tel s szent alakok szobraival, melyek a régi szobrászat érdekességei. A Kalváriahegyen óriás hársfák susognak, mintha minden leve* lükre egy*egy sóhaj volna kottázva. Majd figyelmünket a város látványa köti le. Eme* letes püspöki palotájával, zöld fasoraival, kü* lönféle alakú tornyaival, gyár* és malomké* ményeivel. Eleven érlüktetésre vall minden látvány a kultúra minden ágában. E csinos városban maga a természet is összehalmozott minden érdekest, egészséges, tiszta homok* talaja, kitűnő hegyi levegője s a kedves Duna, mely végigvonul a város alatt, gyönyörű parti
