Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
III. A renaissance-művészet emlékei
14 kedves egyéniségének visszfénye.*) Hoffmann Edit annak a meggyőződésének is kifejezést ad, hogy a bécsi National Bibliothek Hilarius Pictaviensis: De synodis contra omnes hae* reses című munkáját tartalmazó kézirata és a modenai Este-könyvtár egy L. B. Alberti kódexe szintén Báthori Miklós könyvtárához tartozott, mert a Báthori-címer nyomait találta rajtok.**) A váci könyvtárnak Franciscus Bandinus volt a könyvtárosa. Báthori püspök idehaza is fenntartotta olaszországi összeköttetéseit, amiről Marsilius Ficinus híres firenzei filozófusnak és Sebas* tianus Salvinus teológiai professzornak hozzá intézett levelei is tanúskodnak. Finom modo* ráért olasz simaságú díszítő jelzővel ékesítették. Feghívebb barátja volt Marsilius Ficinus hírneves olasz bölcsésznek, aki a firenzei szellemi élet egyik vezérlő egyénisége volt és aki neki ajánlotta filozófiai munkáját. Mielőtt a váci püspöki széket elfoglalta, 1469-től szerémi püspök volt. 1474 elején lett váci püspök. A nagy egyházfejedelem állítólag anyai nagybátyja volt Mátyás királyunknak, aki gyakori vendége volt a váci püspöki palotának, sőt a regényes hagyomány szerint itt kötött morganatikus házasságot Izabellával, a boroszlói polgármester leányával és itt kereszteltette meg fiát, Korvin Jánost. Mátyás kegyelmének sokféle jelével halmozta el Báthorit. így függőpecséttel ellátott okiratban patronátusi joggal ruházta fel, hogy a váci egyházmegye területén lévő nagyobb javadalmakat, kanonokságokat, apátságokat és pré* postságokat betölthesse. Mikor azonban 1481 elején az adományozott jog ellenére azt követelte Báthoritól, hogy ez az ő jelöltjeinek adjon javadalmakat, s a püspök ezt a kívánságát *) Ezt a kéziratos könyvet a Magyar Nemzeti Muzeum Orsz. Széchenyi Könyvtára Cod. lat. 150. sz. a. őrzi. **) Magyar Könyvszemle XXXIII. 20., Fraknói Vilmos, Vogel József, Gulyás Pál és Hoffmann Edit: Mátyás király budai könyvtára Г0. írod. Emi. II. к. XIV. 1. megtagadta, kegyvesztett lett. Fölfüggesztette őt püspökségétől, megfosztotta javadalma felé* tői és gondnokot rendelt számára. Báthori bízó lélekkel viselte megpróbáltatását. Mátyás rövidesen kiengesztelődött és igazságtalanságát azzal iparkodott jóvátenni, hogy fölvette őt tanácsosai közé. Az ő püspöksége idején jutott Vác vá* rosa virágzásának legmagasabb fokára s akkor élte zavartalanul a nyugalom és béke boldo* gító napjait. Virágzott a már évszázados szőlő* művelés, föllendült a kereskedelem és erősen kifejlődött az ipari élet. Főként az ötvösség és üveggyártás volt számottevő. A magyar ötvösipar ebben az időben a fejlettség igen magas fokán állott, de az üveg még a ritka-^ ságok közé tartozott. Az esztergomi érsek ablakain még évtizedek múlva is hártya, vagy selyemszövet volt. Fegnagyobb lendületet az építőipar vett, mert Báthori nagyarányú épít* kezései igen sok munkást foglalkoztattak. Feg* először is nagy hírre jutott palotájának kibő* vítéséhez fogott, ritkabecsű domborművekkel és szobrokkal ékesítette, aztán a régi székes* egyházat kitágította, vagyis az akkor divatozó renaissance*stílusban átalakíttatta és belsejét művésziesen feldíszítette, melléje pedig egy nagyszerű renaissance*ízlésű kápolnát emel* teteit védőszentjének, Szt. Miklósnak a tisz* teletére. Ennek a kápolnának egykorú okiratok tanúsítása szerint hét oltára volt, amelyek Szűz Mária, Szent Péter és Pál apostolok, Szt. Margit, Szt. Katalin, Szt. Ilona, Szt. Apollónia és Szt. Miklós püspök tiszteletére voltak szentelve. A kortársak följegyzéseiből tudjuk, hogy Szt. Péter és a Szentlélek tisz* teletére is emeltetett templomokat, a már ré* gébben Vácra telepedett domonkosok számára pedig monostort és kórházat építtetett. Noha építési és művészi tevékenysége még a vallási buzgóság hatása alatt állott, nem volt már egyesegyedűl ennek az eredménye, hanem
