Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
127 egyetem jogi fakultására iratkozott be. Emellett azonban a bölcsészeti fakultáson Römer Floris régészeti előadásait és szépművészeti előadásokat hallgatott. Egyetemi tanulmányainak befejezésével 1869 január 15-én a főváros szolgálatába lépett. 18f3*ban, a főváros egyesítésekor a polgármester első elnöki segédje lett, 18Г5 szeptember havában kerületi jegyzőnek, 1895 szeptember havában pedig a IV. kerület elöljárójának választották meg. Ebben a minőségben mőködött 1910-ig, amikor negyvenévi szolgálat után nyugalomba vonult. Finom érzékkel és nagy buzgalommal gyűjtött össze egy egész múzeumra való művészeti és régészeti tárgyat, melyekkel három nagy termet töltött meg. Feleségével, szül. Libasinszky Maliid úrnővel együtt sok szép művészi képpel és archaeológiai tárggyal gyarapította múzeumunkat is, amiért egyesületünk 1913 január 6-án tartott közgyűlésén tiszteletiben tagjává választotta. Meghalt 1915 március 26*án. Dr. Kisparti János mondott róla emlékbeszédet 1916 január 6*i közgyűlésünkön. Míg a váci születésű Pesti Ferenc Bu* dapesten elégítette ki gyűjtési szenvedélyét, Véghelyi Ede pénzügyminiszteri fogalmazó Vácra jött ki, itt megvette a Hajnik PáLutca 4. számú házat és múzeumot, képtárat ren* dezett be magának benne. Idegbaja miatt kobrán vonult nyugalomba, de ez nem akadá* lyozta, hogy harmadszor is meg ne nősüljön, noha már idős ember volt. 1829*ben szüleitett Hibbe liptómegyei községben. Legna* gyobb szenvedélye a gyűjtés volt. Főként a festményeket szerette, melyek jórészét maga restaurált, de foglalkoztatta Török Edét, Lenes Vilmost és Vörös Juliannát is. Ez utóbbi 35 képét javította. Mikor 1900 május 18*án meghalt, hagyatékának múzeális anyaga megtekintésére Szalay Imre, a M. Nemzeti Múzeum igazgatója és dr. Hampel József múzeumi osztályigazgató kijöttek Vácra, de csupán egy képet tartottak alkalmasnak a megvételre, minthogy azonban dr. Zádor János polgármester, mint árvaszéki elnök, nem volt hajlandó a gyűjteményt megosztani és egészében kívánta értékesíteni, vásárlás nélkül tértek vissza. A képeket nyilvános árverésen egy alkalmi társaság vette meg 5200 forintért és értékesítésüket Lobi Sándor műkereskedőre bízta, aki Bécsbe ment fel velők és ott 6000 forintért adta el. Lenesé...Mihály János címerfestő szü* letett Győrött 180Г augusztus 10*én. Előbb Győr* és Vasmegyékben volt gazdatiszt, az* után Budára költözött és a negyvenes évek derekán egy kőnyomdát állított föl a Krisz* tinavárosban. Mielőtt nyugalomba vonult, Vácon telepedett le. Itt is halt meg 1883 február 5*én. Költői lelkületű és művészi hajlamú ember volt. Üdvözlő verseit Ferenc királyhoz, főpapokhoz és zászlós urakhoz in* tézte. A magyarországi szabad kir. városok címerei című Ambruster által kőre vésett címerlapját báró Bémer Lászlónak ajánlotta. 1844*ben jelent meg az Egyházi méltóságok címere, 184f*ben a Magyarországi nádorok. A Magyar törvényhatósági címerlap*ot Lúd* wig Károly metszette. Nevét a 40*es évekig Lentschónak írta.*) Ruby Miroszláv festő 1883*tól 1886*ig a váci siketnéma*intézet rajztanára volt és több rajzot készített a városról, utcáiról és épii* létéiről. A Hétkápolna és a hétkápolnai kegy* kép rajzai megjelentek a Szűz Mária virágos* kertje című folyóirat 1888. évfolyamának 165. lapján. Lechner Gyula (von der Lech) festő született Pesten Í84T február 5*én. Előbb jogot végzett, 9 évi ügyvédi gyakorlat után betegsége miatt szobrászatra és terrakotta gyár* tásra adta magát. Később festő lett és ki* *) Szinnyei: Magyar írók VII.
