Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
128 váló nevet szerzett. Budapesten volt tanár. A 80-as évek elején Vácon lakott. Lóránt nevű műépítész fia itt született az Aldunasor 2. számú házban. A váci Dunapart című képe a Műcsarnokban is ki volt állítva.*) Rartóik-.1 .щах festő született Szatmáron 1851 július 28-án. Iskoláit szülővárosában és Máramarosszigeten végezte, aztán az utóbbi helyen az állami műépítészeti hivatalban mint rajzoló működött. 18Г3^tól 18f5*ig a budapesti mintarajz-tanodában volt, ahol egy kompozíciójával pályadíjat is nyert. 1889*ben letette a rajztanári vizsgálatot és azóta a váci orsz. siketnéma-intézctben működött 1910*ig mint rajztanár. Jelesebb festményei: A mulató betyár, Faluháza előtt, Kandalló előtt, Reggel, Dél, Este, Éjjel, Vasárnap délután, Az akol és A falu első legénye. Igen sok arcképfest* ménye van. A siketnéma--in‘ézet dísztermében 11 darab van kiállítva, ezek között gróf Zichy Hippolyt váci kanonok, Borbély Sándor váci siketnéma-intézeti igazgató és Szottfrid József váci tanár. Az igazgatói iroda-szobában Krenedits Ferenc, Pivár Ignác és Roboz József igazgatók arcképei tőle valók. A Kaszinó részére Fekete Károly, dr. Freysinger Lajos, Tragor József és Borbély Sándor igazgatók mellképeit festette. Több konyviiluszt* rációt is készített. Nyugalomba vonulása óta szoléi házában lakik a családjával. Leányáról a váci művészek során а XV. fejezetben emlékeztünk meg. Kammermayer Káldor Miklós szobrász 1852'december 31-én éjfélkor született Budapesten. Atyja Kammermayer Antal 1848 49 évi honvéd huszár alezredes, anyja Heuszler Anna, a pesti német színház igazgatójának leánya volt. Gyermekkorában szerencsétlen esés következtében elvesztette hallását és beszélő-képességét. Tanulmányait 1863-tól 18f0*ig a váci siketnéma-intézetben végezte. Itt ismerkedett meg Docskál Vencel tisztes váci polgár siketnéma leányával, Máriával, akit később feleségül vett és akivel 48 évig élt boldog házasságban, melyből öt gyermekük született. Hajlama a szobrászat felé vonzotta. Alapismereteit Izsó, Huszár, majd Szantház szobrászmesterek vezetése alatt álló szobrászati reál-akadémián szerezte, azután Bécsben és Münchenben az Akademie der bildenden Künste növendéke volt, majd Párizsban dolgozott és tanult. Előbb a mintázás, utóbb a márványbafaragás, végül a gipsz-szobrászat mestere volt. 1886-ban Vácon telepedett le és 1910-ig itt lakott, noha működésének tere a fővárosban volt. Váci alkotásai közé tartozik a Fekete Károly siketnéma-intézeti igazgatóról készített mellszobra és néhány épület figurális dísze. A m. kir. Operaház, a királyi palota és a parlament épületein lévő márvány* és gipsz*figurák egy részét ő csinálta. A korral az ő elvont mű* vész lelkére is köd szállt s évek óta már csak csendes budai magányában elmélkedik boldog ifjúsága napjairól és szép alkotásairól, azzal a megnyugtató tudattal, hogy a szob* rászművészet terén — amelyen mint siket* néma úttörő volt — sok tehetséges siket* néma követte és nem egy nevet is szerzett magának. Kovách Ernő (galsai) festő született 1825 szeptember 12*én Türjén, Zala me* gyében. Szülei Kovách Vendel földbirtokos, megyei tisztviselő és Rákóczy Juliánná vol* tak. Iskoláit Győrszentmártonban, Pápán, Keszthelyen, Kőszegen és Nagykanizsán vé* gezte. A hat gimnáziumi osztály után 1841 októberében a belovári katonai intézetbe lé* pett és ott három év alatt kitüntetéssel végezte el a katonai tanulmányait. 1845 májusában Zalamegye részéről ajánlva a m. kir. nemes testőrség tagja lett és hadnagyi rangot kapott. *) Krücken: Das geistige Ungarn II. 114.
