Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
114 éves korában meghall az édes anyja és a nagyanyja nevelte. Később Pestre került anyai nagybátyjához, Dummer Sándorhoz, aki elvégeztette vele az elemi és a polgári iskolákat. Ezután az Iparrajziskolába iratkozott, ahonnan azonban nagybátyja kívánságára kimaradt és Koller fényképészhez állt be. Családi nevét 1881 november 25-én változtatta belügyminiszteri engedelemmel Borszékire. 1881 —82- ben az Iparművészeti Szakiskolában töltött egy évet, 1883*tól 188<^-ig az Orsz. Mintarajztanodát végezte. Mint elsőéves növendék 1883Jban lemásolta Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című nagy olajfestményét, melyet ki is állított. Hevesi József nagy dicsérettel ismertette egy tárcacikkben ezt a másolatot és Borszékit második Munkácsyként mutatta be. Mint másodéves növendék, a szünidő alatt lefestette Munkácsynak Ujoncozás című képét, melyet Keleti Gusztáv igazgató nagyon megdicsért, az ő bíztatására ezt a másolatot megmutatta magának Munkácsynak is, amikor Budapesten időzött. Munkácsy megdicsérte szép és jó tónusérzékét, nagy jövőt jósolt neki és szerencsét kívánt elhaladásához. 188T=ben Münchenbe ment, ahol félévet az Akadémián, félévet pedig egy híres festő iskolájában töltött, azután visszatért Budapestre és Lotz Károlyhoz iratkozott. Két évig tanult nála. 1898Jban Erzsébetfalván telepedett le és ott telket vásárolt, melyre házat épített és melyben műtermet rendezett be. 1910-ben az ottani községi iskolában mint rajztanár működött. Még 1892-ben vette feleségül Mészáros Paulát, aki sok küzdelmének hűséges részese volt. Ekkortájt súlyosan megbetegedett úgy, hogy kórházba kellett szállítani. Hosszantartó betegeskedése majdnem megbénította munkájában. Zsáner-, csendélet- és arcképeket festett, melyeket a Képzőművészeti Társulat kiállításain mutatott be. A Buzgó apáca című olajfestménye volt az első képe, melyet a Műcsarnokban 1885-ben állított ki. 1886-ban ugyanitt állította ki: A mulatság vége című kombinált képet, 1888-ban festette Jelentem alássan, 1889Jben a Lerajzollak, 1891-ben pedig a Hárman egyet szeretnek címűt. 1892-ben a tavaszi tárlat az ő nevével kezdődött és a Csendélet című képét Szilágyi Dezső vásárolta meg. 1895-ben festette az Uzsonna című képét, 1896-ban nagyanyjának, Dummer Sándornénak az arcképét és az Olajfestmény című képet festette. 1898-ban a képviselőház elnökének megbízásából Ferenc József király arcképét festette meg egyszerű fénykép után. Jelentősebb képei még: Kevés pénzem van, Vasárnap reggel, Dinnye csendélet, Ibolyavirág, Simái Viktor arcképe. Utolsó festménye 1908-ban készült és az Apja fia nevet viseli. Még 189í-ben egy nagyarányú zsánerkép tervezéséhez fogott. Ez a kompozíció a Meglepetés címet viselte volna, de nem került kivitelre, mert hiányoztak elkészítéséhez anyagi eszközei, azért államsegélyért folyamodott, de eredménytelenül, mert nem tartozott egy klikkhez sem és így nem talált pártfogóra. így aztán nem is ment teljesedésbe Munkácsy ama jóslata, hogy nagy jövő vár reá. Abban, hogy nagy művésszé váljék, anyagi gondjai és súlyos betegsége gátolták, de a művészi pályán elért sikereivel így is tisztes emléket állított magának. Meghalt Erzsébetfalván, 1913 október 18-án, tüdőgümőkórban. Kapás Sándor szobrász született Vácon 1868 március 12-én. Az elemi iskolákat Vácon végezte. 18í9-től 1882-ig, három éven át, gimnáziumba is járt. Már az iskola padján föltámadt benne a vágy, hogy művész legyen és az erre való hivatottságának bizonyítékát is adta, mert amikor egyik felvidéki származású tanárunkat fölkereste a testvére az Alma mater szent falai között, olyan tipikus drótostótot pingált a táblára, hogy a belépő
