Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
113 legeli, mint olyat, kinek alapvető ismereteiket köszönhetik. 1888-tól 1891 július 7-én bekövetkezett haláláig a siketnéma-inlézet igazgatója volt. A rajzolásban való ügyessége már zsenge ifjú korában kifejlődött. Schirkhuber Móric váci gimnáziumi igazgató Természettanához ő rajzolta az ábrákat, melyeket 1844-ben Pesten rézbe metszettek. Vass József váci piarista tanárnak a Haynald-díjjal jutalmazott, Erdély a rómaiak alatt című pályaművéhez mellékelt térképet szintén ő rajzolta. (Megjelent Kolozsvárt 1863-ban). Elénk tevékenységgel vett részt a város közéletében. A váci önkéntes tűzoltó-egyesület, a váci honvéd-egyesület és a váci dalkör neki köszönhetik alapításukat. Színi-bizottságot is létesített és műkedvelői előadások rendezésében is buzgólkodott. Legszebb emléket állított azonban nevének a váci honvédemlék fölállítása által. A szép emlék* művet a gömörmegyei Csisznavodán Hein* czelman gyárában az ő tervei szerint öntötték vasba. Krenedits nem volt művész, csak egyszerű munkása és tiszteletreméltó oktatója a grafikának. Vor_ös Julianna (fnocsoládi) festő és rajztanár született Vácon 1854 március 5*én. Édes atyja, Vörös László, püspökuradalmi mérnök, édes anyja, V. Gaál Karolin, az ismertnevű író volt. Előbb Vácon, majd 15 éves korában Kalocsa Róza felsőleányiskolá* jában tanult Pesten. 1884*ben a mintarajz* iskolában Greguss növendéke volt és rajztanári oklevelet szerzett. Tanulása közben magán* tanítással is foglalkozott, hogy iskolai költségét fedezhesse. 1881 óta költeményeket, elbeszé* léseket, regényeket, rajzokat és elmefuttatásokat írt különböző fővárosi lapokba és a Váczi Közlönybe Dorottya nénike, Kóbor, Váczi Gyula, Bomóki Bomók, Bomókocska sat. álnevek alatt is. Elúszott millió című regénye önállóan is megjelent a Magyar Háziasszonyok könyvtárában (Bpest 1899). A festészettel inkább elméletileg foglalkozott és ennek tárgy* köréből vette ezeket a műveit: 1. Az olajfestészet. (Bpest 1906. Közhasznú Könyvtár 54.) 2. Háziipari festészet kézikönyve. (U. ott 1906. Közhasznú könyvtár 55.) 3. Festő* művészeti világítás. (U. ott 1906. Közhasznú Könyvtár 56.) 4. Festőművészeti mértan. (U. ott 1906. Közhasznú Könyvtár 57.) A festészet ápolására 1901 április 10*én Műterem címen festőművészeti folyóiratot in* dított és szerkesztett. A rövid életű szaklap minden hónap 10*én, 20*án és 30*án jelent meg. Vörös Julianna ebben az időben még Vácon lakott a nyugalmas papok főtéri há* zában édes anyjával együtt, szerény vissza* vonultságban és igen szűkös anyagi viszonyok között. (Az anyja 15 forintot kapott havonta Brankovics Györgytől, amiért a Budapest című képes napilapot ellátta regényeivel.) A Történelmi Képtár grafikai gyűjteménye (8659 stb. sz. a.) öt darab váci tárgyú írónrajzát őrzi. Ezek: 1. a város látóképe a Hétkápol* nától (a Dunakanyarulat hegyei, a barátok temploma a Duna mellett, a Füzes fái fölött a Székesegyház kupolája). 2. A Lövölde kertjének bejárata. 3. A Kálvária. 4. Romok. (Az istenmalmi török vízmű szája. A magas út közepén, hátán jobbról*balról kosárral terhelt szamár halad lefelé, mellette egy ostoros gyér* mek). Az 5*ik Vácz környéke címet viseli és Migazzi*részletet ábrázol. A rajzokon Lianna jelzés van és a kelet: Vácz 1883, 188Г, illetve 1895. Vácon ezenkívül virágo* kát festett és festményeket javított. Művészi értékű alkotás nem maradt utána, noha a lelke tele volt a művészet iránt való rajon* gássa 1. Borszéki Nép. János Zsigmond festő született Vácon 1865 március 18*án a régi Híd*utcábán, melyet most Esterházy*utcának hívnak és amelyben édes atyjának, Brosek Ferdinándnak lakatos műhelye volt. Három
