Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

XVIII. Kiállítások, 48-as csataképek és az utolsó ötven év képei

9T

Józsi és Nemes Eszter. Épen átkarolják egymást, hogy táncra perdüljenek. Ebben az időben ők voltak a falu elismert szépei.

Előttük háti kosarával Vaczó Andris ugrál. A szőlőkoszorút vivők közül az első Pécsi János uram, a másiknak nevét nem sikerült megtudnom. De az megállapítható, hogy készséggel nyúl a zászlótartó által odakínált mustos pohár után. Ezalatt a harmadik Dombó gyerek félve tekint reá és egy fürtöt lop a szőlőkoszorúból. Az, aki baljában a nemzeti zászlót tartja, nagyhangú Rózsa Ferenc uram, örökös templom-atya a testvér római katolikus egyháznál. Ő nyújtja jobbjával a boros poharat s ajka mintha mondaná: Igyál, testvér! A présház előtt öreg Hajdú András uram ül és mustot merít a kádból. Vele szemben táncol és poharát magasra emeli bekete Vaczó János, mögötte szerényen ballagnak szüretelő kannáikkal Orsós Zsuzsi, Billegi Lidi és a többi szigetbeli szépség.

Balfclől egy ökrös fogat közeledik. A termést hozza. Minthogy azonban a Dunáról jön s a hordók fehér kendőkkel vannak letakarva, sőt óvatosan vaspánttal odaerősítve, erős a gyanúnk, hogy nem is must a tartalmuk, hanem borszaporító dunavíz. A szekeres a hordók előtt áll és ostorcsattogtatással bíztatja fáradt marháit a gyors haladásra.

A présháznak, mely előtt a szüretelők ünnepi csoportja áll, öreg Hajdú András uram a gazdája. Az út irányát tekintve, Kielberger doktor villájához van indulóban a menet.

Szemlér Mihály festő született Pesten 1833*ban. Középiskoláit a piaristák gimnáziumában kezdte meg, de 15 éves korában félbe kellett szakítania a szabadságharc miatt. Hadnagy volt már, amikor a temesvári csata után Orczyfalván osztrák fogságba került. Tiszti kardjától és ruhájától megfosztották és durva munkára kényszerítették, de sikerült

megszöknie és hosszas bujdosás után rongyosan, fáradtan, kiéhezve hazavergődni Pestre. Itt támadt föl benne a művészvágy. Festészeti tanulmányát Pesten kezdte Marasztoninál és Bécsben fejezte be. Visszatérve Pestre a Fes* tészeti Akadémián tanított 1855-től 18í5*ig. 1856*ban rajztanárrá választották a pestbei* városi főreáliskolához, ahol 35 évig működött. Sok táj- és zsánerképet festett. Ezek között több váci tárgyút is. Néhányat az egykorú képes lapok kő- és fametszetű képekben reprodukáltak. így A váci nők című rajzán váci kenyérsütő asszonyokat látunk csolnak* ban ülve a Lánchíd előtt. (Ország Tükre 1865 évf. 14. sz.) A váci csatatér „Szemlér természeti rajza után“ hosszú tájkép Veres* egyháza nézőpontjából Nagymaros, Kismaros, Veresegyháza, Vác és Tótfalu téves megje* lölésével. (Magyarország és a Nagyvilág 1868 évf. 2. sz.) Ezeken kívül gyermekmesékhez és ifjúsági művekhez készített illusztrációkat. Budapesten halt meg 1901 február 28*án. A Nemzeti Szalon 1904*ben kollektiv kiállításon mutatta be műveit.

Keleti Gusztáv festő született 1834 de* cemt5eTT3*án Pozsonyban. Jogi tanulmányai befejeztével Bécsben Rahlnál, majd a műn* cheni akadémián tanult, azután Schleich, Fischbach és Voltz mellett dolgozott. 1869* ben az európai művésziskolákat tanulmányozta s tapasztalatai alapján 18Г0*Ьеп megalakította az Orsz. m. kir. Mintarajziskolát és Rajztanár* képzőt, amelynek igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy*tár* saság tagja, kir. tanácsos, több bel* és kül* földi rendjel tulajdonosa volt. Több képe van a Szépművészeti Múzeumban és a kir. palo* tában. Vácról rajzolt képe: Vácz város látképe címen a Vasárnapi Újság 1865 évi november 26*i számában jelent meg Arvay I. leírása mellett, ugyanez a rajz Vácz címen Nagy Miklós Magyarország képekben című