Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

XVIII. Kiállítások, 48-as csataképek és az utolsó ötven év képei

98

Barabás Miklós: Dr. Argenti Döme.

kiadványa I. kötetének 156. lapján Kenessey Albert A magyar Duna és melléke cikkénél látható. Végül az István Bácsi Naptára 1872 évfolyamának 56. lapján látjuk viszont ezt a fametszetet, melynek alsó balsarkán Lusz K. jelzés olvasható. A rajz az Akasztófa-dülőtől tünteti föl a várost. Az előtérben derecskéi részlet szénaboglyákkal, ökrös szekérrel és aratókkal, a háttérben a Naszál csúcsos alakja. Keleti Gusztáv családi neve Kiette volt. Meghalt 1902 szeptember 2-án.

Barabás Miklós (márkusfalvi) festő született- MárkusFaTván (Háromszék vm.) 1810 február 22-én. Gimnáziumi tanulmányait 1825-ben fejezte be és Neuhauser nagyszebeni rajztanárhoz ment festészetet tanulni. 1829J>en Bécsbe került és a Képzőművészeti

Akadémiára iratkozott. 1831-ben Bukarestbe ment, onnan Olaszországba, Velencébe utazott. 1835-ben visszatért Magyarországba és Pesten telepedett le. A szabadságharc idején egy héten át váci lakos volt a családjával. Az erre vonatkozó részleteket így írja meg emlékirataiban:

„1848-ban, mikor Jellasich megindult Pest felé, elhatároztuk (a feleségemmel), hogy Váczra megyünk át és ott a körülményekhez képest cselekszünk. Ebéd után olyan égi háború volt, oly szörnyű villámlás, dörgés és zápor, mintha az ég egész haragjával fenyegetődzött volna a történtek miatt, de mindennek ellenére a legnagyobb esőben két kocsival Vácz felé indultunk. Körülbelül egy hétig voltunk Váczon, a hová több család menekült. Mikor aztán Jellasich híres „flankenbewegung“-ját megtette s a dolgok határozottabb alakot öltöttek, visszatértünk a fővárosba. 1849 tavaszán, Buda várának bevétele táján festettem le Nagy Sándor tábornok menyasszonyát, Máriássy ezredest, Guyont, a Földváry testvéreket: Károlyt, a váczi hőst és testvérét, Sándort, a szenttamási hőst, valamint Görgey Arthurt, a ki fiamnak, Elemérnek keresztapja volt.“ (Budapesti Szemle 110. kötet 202. lap.)

Legnagyobb méretű festménye A Lánchíd alapkőletétele, melyet 1864*ben állított ki. 1861-ben résztvett a Képzőművészeti Társulat megalapításában. A Műcsarnok 1878-ban kollektiv kiállítást rendezett műveiből. Képei különféle múzeumokban vannak elhelyezve. Számos arcképet is festett. Ezek közül minket a következők érdekelnek: Füredi Mihály két arcképe. Az egyiket 1850-ben, a másikat 1856-ban rajzolta kőre. Degré arcképét is 1856J>an rajzolta kőre. 1857-ben Argenti arcképének kő rajzáért 70 forintot kapott. Gróf Zichy Hippolyt kőnyomatú arcképét 1871-ben készítette. 1890-ben Hajnik Pál mellképét