Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XVII. Hírneves művészek váci vonatkozásai
94 Trepschitz Alajos festő is, aki csinos képeket festett természet után. Sok szentképet és bibliai tárgyú képet is készített. Judit és Holofernesz című olajfestményét városi múzeumunk őrzi. Tulajdonkép címtáblafestő volt, de arcképeket is vállalt, noha nem szívesen: — Inkább festek Jézust és Máriát — mondogatta, — mert senki sem vetheti a szememre, hogy nem hasonlít az eredetire. Ilyen jellemző kijelentésre szükség is volt, mert sem az ő, sem pedig Walther művészete az átlagos mesteremberi munka színvonala fölé nem emelkedett. Garay Kamilla festő az 1860-as évek legelején Pesten, később pedig Vácon élt. Eszményi tájképeket festett olajban s ezek közül néhányat a Pesti Műegyesület tárlatain állított ki. Az 1862. évi június-júliusi és az 1863. évi május-júniusi tárlaton egy^-egy eszményi tájképet állított ki, melyeket kisorsolás céljából a Műegyesület vásárolt meg. A Műegyesület 1865. évi július-augusztusi és 1866 március-áprilisi kiállításain egy-egy tájképpel szerepelt.*) Vízkelety Béla festő született Ujaradon 1825 november 25-én. A pesti jogászkodása idején arcképfestéssel szerzett pénzen 1840- ben Bécsbe ment és az ottani Képzőművészeti Akadémián Kupelwieser Lipóttól tanulta két évig a festészetet. Azután Olaszországba ment és végül Pesten telepedett le. Meghalt 1864-ben. Történeti képei tették népszerűvé. Az elmúlt századok magyar építkezését és ruhaviseletét tette tanulmányai tárgyává és ezek eredményét a lapokban is közzétette. Különösen a különböző korok viseletét, a régi magyar fegyverzetet és a várakat festette. Vác váráról az egykorú leírások alapján olyan rajzot készített, hogy hadtörténelmi írók a rekonstruálás szempontjából teljesen sikerültnek *) SzendreUSzentiványi M. képzőm, lexikona I. 54b. mondják. Blumberg L. fametszete után terjedt el. (Vácz vára hajdan címen a Hazánk s a külföld c. képeslapban 1865 január 29., Vácz régi vára címen a Szt. István-Társulal 1888. évi Naptárában stb.) Weber Henrik történelmi képfestő született Pesten 1818 május 24-én. Már odahaza Kárlingtől vett rajzleckéket. Tanulmányait dicséretes eredménnyel és kitüntetéssel végezte Bécsben a Képzőművészeti Akadémián, azután 1840-ben Münchenbe ment. A bécsi képkiállításokon 1838-ban tűnt fel először A halászfiú és A menyasszonyi ruha című zsáner-képekkel. Az 1839-iki bécsi kiállításon a Virágvasárnap, az 1840-iki kiállításon Gyermekszoba, 1843-ban Amor és Pszyche, 1845.=-ben Mátyás király, A szép juhászné és Ibikusz darvai című képekkel szerepelt. 1845-től hosszas tanulmányutat tett Németországban és Olaszországban, mely után az ötvenes években Pesten telepedett meg, de művészi becsvágyát a pesti viszonyok nem elégítették ki s ezért részt vett Bécs művészi életében. 1858-ban megnősült, de ettől kezdve betegeskedni kezdett és 1866 május 14-én meghalt. Ismert festményei: Hunyadi János a várnai csatában, A gyilkossági kísérlet Szt. István ellen, Béla választ korona és kard közt, Szapáry Péter bosszúja. Minket az a képe érdekel, mely Geyza király fogadást tesz a váczi püspökség ala= pítására címen Marasztoni kőrajzain terjedt el és az Ország Tükre 1862 évi augusztus 20-iki 18. számában is megjelent. Az egyes lapokon a fönti cím alatt ezt a megjelölést találjuk: Weber Henrik rajza után kőre rajzolta Marasztoni József. — Nyom. Engel és Mandelló Pesten. Az Ország Tükre idézett számában a képnek~ezt a leírását olvassuk: „Geyza király fogadást tesz a váczi püspökség megalapítására. Krónikások, hagyományírók és főleg
