Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XVII. Hírneves művészek váci vonatkozásai
a nép egyaránt szeretik regévé alakítani feje^ delmek vagy királyok tetteit, ha ezek lelkesülten, valamely szent cél által indíttatva, közérdekű, üdvös alapításokat vagy intézményeket tőnek. Hazánkban hány fejedelemről vagy emlékezetes helyről olvasunk nagyobbára különben való alapon nyugvó regét, melyeket mindig a szív költészete és tiszta kegyelet leng át. Ilyen az Eperjes alapításáról szóló mythosz, mely szerint Béla király, midőn égető szomját ama helyen friss eperrel eny*hité, (míg kiküldöttjei messze elbarangoltak forrást keresni) fogadást tőn város építésére. Ilyen tárgyú jelen mű lapunk is, melyben a Vácz és a püspökség alapításáról szóló rege van a művész áltál felvéve és kivivé, — de melyről kétség kívüli egyháztörténeti jeles irataink hiteles történeti adatokat mutatnak föl. A körülmények alkalmat adtak erről is regét mondani, a rege pedig egy művész képzelnének nyújtott tárgyat. Geyza király egy szent életű remetének, kinek ájtatos élete, nemes vendégszeretete és bár elvonultságában is megőrzött hit-boldogsága — mély benyomást tőnek rá, fogadást tőn, hogy ama környéken Vácz várost, püspökséget alapít, hol az egély fiai mitől sem zavarva élhetnek szent hivatásuknak. A fejedelem megtartá fogadását, a város fölépült, a püspökség meg Ion alapítva és áldásait máig is hálával élvezi a lakosság. “ Canzi Ágost Elek (családi nevén Kanz Márton) festő született 1808 február 22-én Badenben, Bécs mellett. Tanulmányait a stuttgarti művészeti akadémián végezte. 15 évi párizsi tartózkodása jótékonyan hatott művészetére. Az első nagyobb elismerés 1838-ban Párizsban érte, hol egyik képét aranyéremmel tüntették ki. 1838^ban elhagyta Párizst és Stuttgartba költözött, honnan 1840-ben Bécsbe tette át lakóhelyét. Innen többször lerándult Pestre s 1843-tól a Pesti Műegyesületnek állandó kiállítói közé tartozott. Canzi gyakori látogatásai alatt annyira megkedvelte a magyar fővárost, hogy már 1845-ben komolyan foglalkozott a Pestre való telepedés eszméjével. Tervét 1846-ban hajtotta végre s ettől kezdve 1866 április 13Gn bekövetkezett haláláig állandóan Pesten tartózkodott. Pesten is házasodott meg. Hivatottsággal művelte a zsánert, de nálunk inkább mint arcképfestő vált keresetté. 1852-ben Degré Alajos országgyűlési képviselőnk arcképét rajzolta meg kőre kis ívré^ben. 1859-ben festette meg legismertebb életképét, a váci szüretet, amelyet úgyszólván még az állványon vett meg a Pesti Műegye* sülét a M. Nemzeti Múzeum számára. (Ez idő szerint a Szépművészeti Múzeumban lát-=ható.) A váci szüret képe sokszorosítás útján csakhamar mindenfelé elterjedt és egyszerre népszerűvé tette a nevét. Ez a Párizsban készült 49 centiméter magas és 71 centiméter széles színnyomat vastagabb papírra van ragasztva úgy, hogy ezáltal a kép a 66X81 centiméternyi terjedelmet éri el. A megjelölés magán a hártyapapíron a kép alatt olvasható nagy betűk hirdetik a címet: SZŰRE 11 ÜNNEPÉLY VÁCZ VIDÉKÉN. Alatta kis betűkkel: A Pesti Műegyesület Tagjainak 1859-ik évre. Közvetlenül a kép alatt a középen : Imp. Lemercier, Paris. A bal sarokban: Festette Canzi Ágost Pesten. A jobb sarokban: Kőre rajzolta Charpentier, Párisban. Ezeknek a színnyomatú képeknek köszönhetjük, hogy a kép eredetije festészetünk legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Ezek a műlapok tették ismertté az egész országban városunkat, mint egy bortermelő vidék középpontját és becsületet szereztek festőjének, alci, noha osztrák származású volt, mégis minden ízében magyar képet festett. A kép festésének körülményeire nézve a következőket sikerült annak idején néhai 95 ========================
