Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XV. Váci születésű művészek
73 III. Ha a szabadság napját élvezed, Áldd érte Istent s e szent hamvakat; HONVÉDEINK véréből nőtt a fa, mely vész s viharban enyhe nyugtot ad. IV. MDCCCXLIX. Április X. Julius XV. & XVII. A fegyház. Az emlékmű tervét Krenedits Ferenc rajztanár és Cacciari Alajos építőmester készítette. A gömörmegyei Csisznavodán Heinczelmann gyárában öntötték vasba 3600 forint költséggel. A.szobor leleplezése országos ünnep keretében 1868 július 19*én történt. A Csillag^vendéglő istállóját, mely a Székesegyház^tér és Kossuth^utca sarkán állott, a Káptalan a kegyes alapítványi pénztár számára háznak alakíttatta át és a Káptalan^ utcai rész sarki falába Csávolszky József kanonok indítványára Boldog Vác remete szobrát helyezte el. A legendás szarvas mellett álló remete alakját Kapás Sándor szobrász mintázta és Neisz váci rézöntő iparos öntötte ércbe. Az épület lapos-domborművű oromdíszeit szintén Kapás Sándor mintázta és műkőből készítette. Az éjszaki oldalon, a Boldog Vác remete szobra fölött levő Szt. László királyt ábrázolja, amint csatabárdjával kezében megnyitja a sziklát. A Székesegyháztér felé eső keleti oldalon két relief van elhelyezve. Az egyik Árpádházi Szt. Erzsébetet ábrázolja kosárral baljában, míg jobbjával a körülötte álló szegényeknek alamizsnát osztogat. A másik reliefen Szt. István királyt mint hithirdetőt látjuk a pogány magyarok között, keresztet tartva kezében. A csúcsíves stílust városunkban a fegyház kápolnája képviseli. Csinos angolos-gót templom ez a kaszárnyaszerű épület udvarán. A fegyház hatalmas épületét gróf Migazzi püspök a Mária Terézia által királyi költségen a nevéről Tereziánumnak nevezett nemesi akadémia céljaira építtette 1768^ban. A Szent Szűz tiszteletére épített gótikus kápolna ebből az időből való. Mikor 1808 október 1-én az országgyűlés elhatározta a magyar katonai akadémia felállítását, Ferenc király ennek céljaira átengedte a Tereziánum épületét. Johann Aman bécsi udvari építész (H65—1834) 1810-ben el is készítette az itt felállítandó Ludovika Akadémia tervét, mely azonban nem került kivitelre. A fegyházat — mint ilyet — Reitter Ferenc mérnök (1813 — 18F4) építette. A Gasparik-utcában álló román stílusában épült KarolinaAápolnát 1913-ban a hozzátartozó apácazárdával és iskolával együtt gróf Csáky Károly építtette 120,000 korona költséggel a szeplőtlen fogantatás tiszteletére. A csinos kápolna építési munkáját Szuchy . János fővárosi építőmester végezte Salkovits Károly budapesti műépítész tervei szerint, a kápolna belsejét Kőrösfői Kriesch Aladár iparművész festette 1914-ben. A Fürdő-utca sarki telkén álló ( ifra-ház svájci modorban télsor téglával épített faház, melyet szokatlan alakja miatt nevezett cl a nép Cifra-háznak. *
