Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)
84 VÁC TÖRTÉNETE részét. A két város közigazgatásilag is elkülönült, mindeniknek — Püspök-Vác város és Káptalan-Vác város elnevezéssel 1859-ig tulajdon bírája, jegyzője és tanácsa volt. Althann püspök 1745-ben kettéosztotta a plébániát is: Vác-alsóvárosi és felsővárosi elnevezéssel s ugyanekkor az Alsóvárosban magyar, a Felsővárosban pedig német iskolát állított fel, mert az Alsóvárost magyarok, a Felsőt németek lakták. (Az 1740 évi városi jegyzőkönyvekben Magyarváros és Németváros, továbbá Tabán elnevezésekkel találkozunk. leng át. (Ezt az új építészeti irányt a ferencrendiek 1719-ben épült temploma indította meg és Migazzi építkezései tetőzték be). A püspök és polgárság építkezései sok munkás kéznek biztosítottak kenyeret és sok vidéki iparost vonzottak a városba. Ezeknek állandó letelepülését a püspök kedvezmények nyújtásával segítette elő. De nemcsak a lakosság száma szaporodott ezzel, hanem a város fizetőképessége Gróf Alífiann Miffály Károly. (A püspöki palotában őrzött egykorú festményről.) Szerette székvárosát és sokat áldozott felvirágoztatásáért. Mindjárt, amikor elfoglalta püspöki székét, behányatta a város árkait és sáncait s diszes házakat emeltetett belső területén. Az 1731 évi tűzvész alkalmából erősen megsérült püspöki lakot újból építtette, második emeletet huzatott rá és a mögötte elterülő telket fákkal és virágokkal ültette be. Kisvác fölött pisztrángtenyésztés céljaira halastavat csináltatott. Megkezdte a lőházi híd építését, folytatta a Hétkápolnáét, ekkor épült a Rókus kápolna, folyt még a piaristák templomának és rendházának építkezése és az ő áldozatkészségéből épült a díszes Szentháromságszobor, melyet az ekkor európaszerte dívó barokk-művészet szelleme A Szenítjáromság szobor. is folyton emelkedett úgy, hogy 1754-ben a püspöki jószágigazgató már 8882 forint haszonbért követelt a regáliákért. A városi tanács a bér leszállítása végett hat tagú küldöttséget menesztett a püspökhöz és a neki átadott kérésében ezt írta : Ez a város Kegyelmes Urunk védőszárnyai alatt lett olyan kiváló, hogy a két szabad királyi város, t. i. Buda és Pest után nyert közvetlenül helyet. Ezt annak tulajdonítják a kérelmezők, hogy a püspök 5000 forint haszonbérért engedte át a városnak az uradalmi javakat, melyekért a jövő hat esztendőre 6000 forintot ajánlanak meg, de úgy, hogy ezzel a püspök jóságát meg ne bántsák, mert ő: atya
