Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
VII. Vác története 1526-tól 1684-ig
HETEDIK FEJEZET. Vác története 1526-tól 1684-ig. A mohácsi csatában (1526 augusztus 29-én) nem csupán az ország hadserege pusztult el és királya halt meg, hanem veszendőbe ment egysége és megszűnt a függetlensége is. Szulejman szultán győzedelmes csapatai csakhamar elárasztották Magyarországot. Szeptember 5-én maga a szultán is megindult Mohácsról és 12-én ellenállás nélkül vonult be Budára. 19-én elkészült a Buda és Pest között vert híd, melyen át a Duna-Tisza közti vidék feldulására vezette hadait. Portyázó török csapatok Váctól Miskolcig mindent fölégettek és elpusztítottak. A nagy csapás szomorú részese lett Vác városa is, de erős vára egyideig ellentállt és amily gyorsan kezdett lobogni a próféta diadalmas zászlaja, oly hamar halaványodott a fénye Báthori büszke városának. Buda elfoglalása után (1541) Vác is csakhamar elesett és határváros lett a mohamedán és keresztény műveltség érintkező vonalán, vára pedig rövid megszakításokkal a török végvára volt közel másfél évszázadig, A mohácsi ütközetből megmenekült Országit János püspök Zápolyaihoz szegődött és részt vett 1526 november 21-én székesfehérvári koronáztatásán, de a következő évben már átpártolt Ferdinánd királyhoz és jelen volt az általa összehívott, 1527 októberében és 1528 január havában Budán tartott országgyűléseken. Utóda Brodarics István kancellár lett, ki vitézül küzdött Mohácsnál, melynek eseményeit ő írta meg legszebben és legkimerítőbben valamennyi kortársa között. Az ütközet után sok ft m -yyyx-bCb &l*-f r v J ^ -mfvUw ГЧ) m ru -----j b “Чу Г-T. ^ ^ ^ 11LU -ь тиЧт-Хлл,- vri - -vy*' S"*4 ГУп^Г- 'Tpnc-fa- 7 í\\y ■c/fí- . 'Оьл* <-LL^cL-ürvp £-/)~ ?» ^ ■hr', -Xv —v у->n t^j ■ Brodarics István váci püspöK jelentése a pápátjoz. bajjal menekült Pozsonyba, ahol II. Lajos király özvegyét, Máriát támogatta abban, hogy ennek Ferdinánd nevű testvérét válasszák királlyá. Mikor azonban azt látta, hogy Ferdinánd a fegyver hatalmával akar a trón birtokába jutni, megírta neki, hogy amit tett, azt nem ő érte, hanem hazája érdekében tette, minthogy pedig tanácsa ellenére el hagyták veszni Budát, Esztergomot, Visegrádot a szent koronával, Fehérvárt, Győrt, sőt még Tatát és Komáromot is és most mindezt nagy vérontással, a haza szabadságának elnyomásával akarják visszaszerezni, elhagyta Ferdinándot és Budára sietett, hogy részt vegyen a Zápolyai János által 1527 március 17-re hirdetett országgyűlésen. A király örömmel fogadta; elejtette az ellene emelt hazaárulás vádját és---------“f
