Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
XIII. A XIX. század második fele
Kill. A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 137 püspökség alapítását ábrázoló képet, Vízkeleti Béla Vác várának sikerült rajzát és Canzy Ágoston Szüreti ünnep Vác vidékén című festményét, mely sokszínű sokszorosítása által az egész országban elterjedt. Ausztria gazdasági, katonai és politikai összeroppanása után 1867-ben kiegyezett Magyarországgal : Két évtizedes zsarnoki elnyomatása után új életre kelt a nemzet és megmozdult Vác is. Vezetőségének ritka, tapintatos ér-Füredy Mihály. zékével először is a kegyelet adóját rótta le a szabadságharcban megdicsőült honvédek iránt. Sietve hordták össze filléreiket, hogy méltókép jelöljék meg a szent helyet, melynek minden rögét honfivér áztatta. Kossuth Lajos 1867 augusztus 23-án gyönyörű levél kíséretében 100 forintot küldött Turinból az emlékműre, melyet 1868 július 19-én országos ünnepség keretében avattak fel. A Budára összehívott országgyűlésre a váci kerület egyhangúlag Kossuth Lajost választotta. Kortesnóta helyett ezt a felhívást tették közzé : ÉLJEN KOSSUTH LAJOS! Tizennyolc évig volt száműzve e név ajkainkról, de szíveinkből soha ! A nép ma is csak hálával mondhatja ki e nagy nevet. Igen e név nagy ! A Megváltó szent neve után, ki Isten előtt minden embert egyenlővé tőn, KOSSUTH LAJOS dicső neve történelmünkben legnagyobb, ki a törvény előtt minden embernek a hazában egyenjogú polgári állást vívott ki. Népe e hazának! hogy a föld, melyet véres verítékeddel művelsz, sajátod, neki köszönd, hogy polgári jogokat gyakorolhatsz, neki köszönd, hogy saját uraddá lettél, neki köszönd, mert az 6 hatalmas szavára omlottak porba a kiváltságok válaszfalai. Mi e sok jóért csak szívünk melegével áldozhatunk neki, tehát egész szívünkkel, egész lelkűnkkel válasszuk és kérjük a váci kerület országgyűlési képviselőjéül. Ki annyit tett a népért, az előtt mélyen illik meghajolnunk. Le a kalappal és ÉLJEN KOSSUTH! Az egybegyűlt váczi választók. Kossuth a választást visszautasította és a váci választókerület polgáraihoz intézett levelében összeférhetetlennek jelentette ki az osztrákház uralmát Magyarország függetlenségével és önállóságával, mert azt hitte, hogy az uralkodó a nemzetnek megadott engedményeket idők folyamán vissza fogja venni és az volt a meggyőződése, hogy az ország ezzel megásta a sírját, belé fog olvadni az összbirodalomba. Minthogy pedig ennek oka a kiegyezést készítő Deák Ferenc volt, őt okolta az ország jogainak feladásáért és valóságos hazaárulással vádolta. Kossuthnak ezt a hiressé vált és báci lebél-nek nevezett politikai nyilatkozatát a haza bölcse nagy felháborodással fogadta és amikor megtudta, hogy a szélső baloldali Magyar Újság egész terjedelmében közli s az utcákon tömegesen árusítja, Pulszky Ferenccel választ íratott a Pesti Naplóba. Mivel Horváth Boldizsár igazságügyminiszter büntetendő cselekményt látott a levélben, elkobozta a Magyar Újságot és perbe fogta a lap szerkesztőjét, Böszörményi Lászlót, aki belehalt egy évi fogházbüntetésébe. A kiegyezést követő békés korszakban Vácnak jelentős várossá kellett volna fejlődnie. Fájdalom, nem így történt. Tagadhatatlan, hogy a főváros nagyarányú fejlődése, ipari, gazdasági és kereskedelmi központosítása erős versenyt keltett, igaz, hogy nagy terheket vettek át és sok adósság gyülemlett össze, de kitartó mun---------------------------------г
