Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)

IX. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KEZDETE

73

II. Rákóczi Ferenc.

(Mányoki Ádáin festménye.)

gyott vár falaiból építették új otthonukat, egymás szomszédságában építkeztek és továbbra is együtt maradtak Külön bírájuk volt és az általuk lakott városrészt az Alsóváros elnevezés mellett sokáig Németvárosnak hívták. Ezzel szemben a Felsőváros lakosai magyarok voltak. Ezek a Tabánt, vagyis a török hódoltság idejében lakott külvárosi házaikat foglalták vissza. A tótok a várba telepedtek, miért is ezt a városrészt Tótvároskának hívták. Ebben az időben csatolták vissza Vácot Nógrád megyétől Pest vármegyéhez.

1689-ben, Balogh püspök halála után, Dvornikovich Mihály lépett a főpásztori székbe. A tudós és fáradhatatlan férfiú Csanádi püspök és győri nagyprépost volt. Csakhamar befejezte

a mai Konstantin-téren állott székesegyházat és püspöki palotát, (a mostani siketnéma intézetet), kolostort épített az általa idetelepített dominikánusoknak és kérte a királyt, hogy állítsa fel újból a káptalant. I. Lipót 1700 június 25-én állította vissza minden előbbi jogaival és kiváltságaival a váci káptalant, melynek elveszett pecsétje helyett újat engedélyezett. Az újonan szervezett káptalan nagyprépostja Berkes András lett, akinek buzgó segítségével akarta Dvornikovich püspök székvárosát fölépíteni és egyházmegyéjét újra alakítani. Az építkezés és alkotás csendes munkája azonban váratlanul megakadt. Rákóczi szabadságharcának hadi eseményei zavarták meg. A császári katonaság által sanyargatott nép fegyvert fogott és a börtönéből ki10