Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig
42 VÁC MÚLTJA ÉS JELENE' elegendő tekintélye és ereje, hogy a nemzetet felriassza önző közönyösségéből. 1521 augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. És ebben az időben, amikor a hódító török az ország határszélén járt és a pártviszály szenvedélye dúlt, kezdtek elterjedni az országban Luther Márton tanai, hogy megbontsák a kereszténység egységét és vallási szakadással is gyöngítsék az ország erejét. Az új tanokat a Szepességbenés Erdélyben megtelepedett szászok rokonszenvesen fogadták, sőt a király környezetében is akadtak hívei a király gyámja és rokona, Brandenburgi György, majd a felesége, Mária királyné személyében. Werbőczy István, a köznemesség politikájának irányítója, a Hármaskönyv nagyműveltségű szerzője, első volt, aki felismerte e mozgalom jelentőségét és arra kérte a királyt, hogy igyekezzék távoltartani Magyarországtól a lutheránus eretnekséget, maga pedig bizalmas érintkezésbe lépett Lutherrel. 1521 április havában mint királyi követ vett részt a wormsi birodalmi gyűlésen, amelyre V. Károly császár Luthert is megidézte. Egy alkalommal lakomát rendezett és arra a híres reformátort is meghívta. О és követtársa, Balbi Jeromos váci prépost, behatóan tárgyalták vele a hittudományi kérdéseket, de nem tudták őt igazukról meggyőzni és Luthert a katolikus egyházzal kibékíteni. Mikor VI. Adorján pápa 1522 augusztus 26-án elfoglalta Szent Péter székét, meleg érdeklődéssel karolta fel Magyarország érdekeit. Százezer aranyat ajánlott föl hadak toborzására a török ellen és báró Burgio Antalt nuncius gyanánt II. Lajos udvarába küldte. VII. Kelemen, a korán elhalt Adorján pápa utóda, Campeggio bíbornokot küldte mint legátust Budára, hogy Burgióval a cseh vallásos viszályokat kiegyenlíteni s az ország belső békéjét helyreállítani és a haza védelmét előkészíteni igyekezzék. A két érdemes férfiú, főként Szálkái hathatós befolyása által vélte elérni törekvéseinek célját, de Szálkái nem volt hajlandó addig egy lépést sem tenni, míg a bibornoki kalapot meg nem kapja. — Barbár nép ez — fakad ki Burgio — csak tényeket fogad el és nem hajt az udvarias beszédre! S minthogy a terjedő lutheranizmus kiirtása a cél, melegen ajánlja a pápának, hogy ne fösvénykedjék a bibornoki kalappal, mely Szálkái gazdagságát tekintve nem esnék terhére a szentszéknek ; de néhány hónappal később, amikor közelebbről megismeri Szálkáit, akit mint rossz hazafit, önző és erkölcstelen jellemű embert festi le, méltatlannak nyilvánítja mind magyarországi magas állására, mind pedig a bíbornokságra. Campeggio 1525 évi április hó 25-i jelentésében semmi módot sem lát a rend helyreállítására és azt mondja, hogy csak valami szerencsés véletlen segíthet Magyarország állapotán. A király együgyű gyermek, — mondják a követjelentések — és egészen Brandenburgi György rossz befolyása alatt áll. Az ország érdekeit szívén viselő tanácsosokat eltávolítva, Szálkáival és Del Burgo Károly császári követtel szövetkezett. De ez a bűnszövetkezet nem sokáig tartott, mert Del Burgót Károly császár visszahívta Budáról, Brandenburgi György pedig összekülönbözött Szálkáivá!, mert ez elcsábította Heléna nevű szeretőjét, aki az udvar kíséretében jött Prágából. Szálkái most a magyar urakkal szövetkezett Brandenburgi György ellen és nagy ügyesen megbuktatta. Brandenburgi Györgynek távozni kellett az udvarból és Szálkái egyedül maradt. Az ő kezében összpontosult immár minden hatalom, s hogy ezt a hatalmat megtarthassa, a mindenben tőle függő Sárkány Ambrus országbírót és Váradi Pál egri püspököt választatta be az országtanácsba. De csak névleg vannak hárman, mert valósággal egyé, Szálkáié a hatalom, aki korlátlanul intézkedik az ország minden’ügyében. Gálád terveit körmönfont ravaszsággal viszi keresztül. Javaslatait sohasem ő maga nyújtja be, hanem Sárkánnyal vagy Váradival terjeszteti elő, ő aztán erélyesen ellenzi, de leszavaztatja magát, a király pedig sohasem avatkozik semmibe. Ez a három ember — folytatja Burgio — árúba bocsátja az igazságot, a becsületet, a királyi kegyelmet, a javadalmakat, a püspökségeket és hogy gyalázatos üzelmében senki se háboríthassa, a császári követ közreműködésével cinkostársául fogadta Mária királynét. A baj okát Burgio a király léhaságában és a hatalmat bitorló Szálkái telhetetlenségében látja. Szálkái jól tudja, hogy a rend helyreállításának ő vallaná kárát, mert akkor kénytelen volna bűnös keresményeiről le
