Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XII. A XIX. század első fele
\ XII. A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELE 121 nagy által szerzett nemzetőrt induló lelkesítő hangjai mellett vonultak Szenttamásra a föllázadt rácok ellen, míg itthon a Hétkápolna előtti térségen a naszódi oláh gyalogezred határőrei megtagadták az eskü letételét a magyar alkotmányra. Decemberben elfogyott az ágyúk öntéséhez szükséges ércanyag. A Honvédelmi Bizottmány közzétette, hogy egy pengő forintjával veszi meg fontját, de a föllelkesedett nép önként ajánlta föl templomainak harangjait. A váciak az elsők között voltak. Kaptak is Kossuthtól egy gyönyörű levelet: A szabadság — írja — a’ népek aratása, kincse, nyugalma. Szabadság nélkül csak nyomorú tengődés lehet, — élet nem. Önök megértették uraim a’ szabadság szent felségét. És önök szabadok leendenek, — mert nem lehet, hogy a’ népek Istene rabszíjra engedje fűzni népét, melly a’ szabadság érzet magasztosságával imádkozik hozzá ! Fogadják önök a’ nemzet háláját magasztos hazaszerelmükért! Harangjaiknak hangja, melly önöket áhítatra hívta az Isten házába, ágyúkká öntetve önöket a’ dicsőség mezejére, — ellenségeinket pedig halálra hivandja, ’s fülükbe fogja dörögni ne bántsd a. magvart. A’ lelkeiket pietásra emelte hang az igazságos bosszú mennydörgésévé változand át, mellyből ellenségeinknek — veszte, magunknak pedig üdve virágozandik fel, — és meghozandja kétségtelenül e’ virág önök hazaszerelmének is kiérdemelt gyümölcsét — — Összetartás, elszántság és kitörés, ollyan minő a’ készség — és nincs hatalom uraim — melly felett szent ügyünk diadalt ne arasson. Az új esztendő kétségbeejtő szomorúsággal köszöntött be. A móri ütközet szerencsétlen kimenetele után a kormány és az országgyűlés tagjai elmenekültek Pestről. A nagy zavarban azt a vonatot, melyen Bónis Samu ült a szent koronával, Vácnak indították. Görgei újév napján vette a Honvédelmi Bizottmány parancsát, hogy a nemzet becsületéért döntő csatát vívjon. Másnap reggel bement Pestre, hogy Kossuthtal beszéljen, de ez már akkor Debrecen felé utazott. Még aznap délután haditanácsot tartottak Csányi László lakásán és Kossuth parancsát tisztelettel félretették. Ahhoz idő kellett, hogy olyan hadsereget szervezzenek, amely az osztrákokkal fölveheti a mérkőzést. A főváros védelmét elejtették és hogy időt nyerjenek, az ellenség figyelmét más irányba terelték. Görgeinek kellett megkezdeni a feldunai hadsereggel a visszavonulást és Vácon át a Vág völgyébe nyomulni. Görgeinek megengedték, hogy a Vácnál összpontosított 5000 főnyi gyalogságot a maga hadseregéhez csatolhassa. Görgei január 4-én éjféli Уг12-ког vonta át hadát a Lánchídon a Duna balpartjára és másnap reggel délelőtt csikorgó hidegben érkezett Vácra. Ő maga utolsónak vonult be hátvédével a városba és a püspöki palotába szállt. Alig helyezkedett el, Szegedy Imre dandárparancsnok jelentkezett kihallgatásra és előadta, hogy a seregen iszonyú lehangoltság vett erőt, a tisztikar zúgolódik. Már Pesten 80 tiszt hagyta el a seregét, mert nem akart a bizonytalanba, a forradalomba menni. Alkonyattáján nagy tömegben jelentkeztek hadtestének parancsnokai és a tiszti küldöttségek, hogy előadják aggodalmaikat és kívánságaikat. Görgei nyomban nyi-16
