Tragor Ignác: Váci kalauz több képpel és egy térkép-melléklettel (Vác, 1929)

20

Ha egy vonalat húzunk — mondja Kohl, a kiváló földrajzi író — az Adriai-tenger éjszaki végéről éjszakkeleti irányban az orosz és magyar pusztákat elválasztó kárpáti isztmusz felé s egyet a Dunának dévény —pozsonyi kapujától délkeletre moldva—orsovai kapuja felé, akkor a két vonallal megjelöljük a főtengelyeket, amelyeken a magyar medencének egész történelme mozgott. A Duna váci hajlatának csúcsa közel esik Magyarország matematikai középpontjához és itt érintkeznek a legjelentősebb ellentétek, melyeket az ország belseje mutat. Magyarország egész politikai és közlekedési történelme a Dunának ama nevezetes nagy hajlása s a középhegység tengelye körül forgott, mint kerék az agya körül. (Die geographische Lage der Hauptstädte Europa’s 249).

Vác valóban hatalmas versenytársa volt Pestnek és Budának. L Géza. és Szent László királyok szerették volna az ország fővárosává is tenni, mégsem lett soha az ország középpontja. Ennek az oka épen földrajzi fekvésében rejlik. Az országot átszelő közlekedő vonalak, melyek a keleti és nyugati, az éjszaki és déli részeket összekapcsolják, a Duna kanyarulatánál találkoznak és itt metszik egymást. Az éjszaknyugatról délkeletre menő út azonban nagy