Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó 1930-as évekbeli dokumentum és annak értelmezése
Az, hogy a megkapaszkodás komoly nehézségekbe ütközött, még dr. Turchányi Erzsébet a társaság fennállásának tíz évét számbavevő, tulajdonképpen azt ünneplő írásában is elég hangsúlyosan megjelenik» 6 A memorandum a következő főbb állításokat tartalmazza: Bevezető: A hely remek adottságokkal rendelkezik, betölthetne Nagybányához hasonló szerepet. i.) A telep tagsága pozitív eredményt eddig felmutatni nem tudott, nem homogén testület, művészeti programja nincs. 2.) A telep festőiskolája nem színvonalas, mert nincs kimagasló képességű vezető tanára. A tagok némelyike (Jeges, Pándy, Bánovszky) alig tartózkodik ott. 3.) A telepen uralkodó erkölcsök kifogásolhatók. 4.) A társaság tagjai ellenszolgáltatás nélküli haszonélvezői a helyzetnek, a telepre látogatókat kizsákmányolják (Kántor Andor levele). A szolgáltatásokból befolyt öszszeget nem a telepre fordítják. A társaság szervezeténél és összetételénél fogva alkalmatlan a telep vezetésére. Az állítások valódiságát igazolók névsora. Reorganizációs javaslat: Jeles közéleti személyiségekből álljon fel egy bizottság, amely az adminisztrációt végzi és kijelöli a telepen munkálkodó résztvevőket, továbbá az iskola szakmai vezetésre kimagasló képességű festőművészt alkalmaz* Az átszervezést - többek kérésére - maga Rózsa Miklós vállalná. Nagybánya hiánya természetesen felfokozza a telepalapítási lázat a 20-as években. Úgy tűnik azonban, a szentendrei alapítók - annak ellenére, hogy mindannyian Réti tanítványok és visszaemlékezéseik szerint egymáshoz hasonló nézeteket vallanak - nem a híres telep helyettesítésének szándékával érkeznek a Duna-parti kisvárosba, hanem tetőt keresnek munkálkodásukhoz a fejük fölé. 7 A társaság alapító okiratában foglalt célkitűzés, nevezetesen „olyan törekvések támogatása, melyek a magyar művészet és a magyar művészi kultúra fejlődését előmozdítják", 8 túl általános, nem vall a nagybányai örökség szándékolt felvállalásáról. Szentendre Nagybánya szerepével való azonosításának képzete valószínű fokozatosan épül ki a köztudatban. Rózsa megállapítása ennek a folyamatnak egyik első manifeszt megnyilvánulása. 6 Dr. Turchányi Erzsébet: A szentendrei művésztelep tíz éve. Kiadta a Szentendrei Festők Társasága. Budapest. 1939. 7 Onódi Béla: Eletutam, Onódi Béla festó'művész visszaemlékezései. Szerk. 0. Deisinger Margit. Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár- PMMI. Szentendre, 1984. 8 Haulisch: i.m. 114. çf 190I?
