Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Bódi Zsuzsanna: Lakodalmi szokások Ipolytölgyesen

szorúk díszítettek.

IS 1901-ben, a már említett lakodalom során a menyasszony „stafirungja" a ruháin kívül a következőkből állt: 3 „kashó való abrosz", 12 vánkos, 2 dunna (2-2 hajával), 1 derékalj (takács szőtte fehér-piros csíkos hajjal), „ágyterítő abrosz" (lepedő), „bótyi" ágyterítő, valamint szakajtóruhák, törölközők, abroszok.

16 Az egyházi esküvőt előkészítő események és a lakodalom szokáskörének a lakodalom napját megelőző cselekményei a keretes és a lakodalom között eltelt három hét alatt zajlottak le. A keretest követő szombaton litánia előtt a fiatalok elmentek a plébánoshoz az eljegyzést bejelenteni. Vasárnap már sor került az első hirdetésre is. A fiatal pár a hirdetések ideje alatt hetenként egyszer elment a parókiára, ahol a plébános kikérdezte őket hitbéli jártasságukról és gyakorolták az egyházi esketés szertartásának szövegét. A lakodalom előtti három héten a jegyesek együtt mentek a templomba, a vasárnap délutáni sétán és egyéb szórakozási alkalmakkor is mindig együtt voltak. A lakodalmakat leginkább szüret után, „újboron" tartották. „Katalin tiltja, András zárja a mulatságot, utána nincs lagzi. Szilveszter után újra kezdődik, főleg farsangban. Májusban is van, de az igen ritkaság."'

7 A lakodalom napja a hét elejére esett, legtöbbször szerdán volt. „Szombaton a papok nem engedték, mert akkor vasárnap nem mentek volna misére."

18 A lakodalom előtti napon délelőtt került sor a polgári esküvőre. Nagybörzsönyben volt a jegyzőség, oda mentek át a házasodok násznagyukkal gyalog, a pincéknél. A násznagyok voltak a tanúk. A polgári esküvőre sötét ruhában ment a menyasszony, az eljárás nélkülözte az ünnepi külsőségek jegyeit, ellentétben a lakodalommal, amely a rokonsági kapcsolatok révén a falu közös ünnepe volt. A lakodalom szokáskörében a házasságot kötő fiatalokon kívül az örömszülőknek, a fiatalok keresztszüleinek vagy bérmakeresztszüleinek, idősebb és fiatalab rokonaiknak egyaránt szerep jutott. A tisztségviselők felkérését rendszerint az első hirdetés után kezdték meg. A vőlegény és a menyasszony külön-külön kérte fel a saját násznagyát, vőfélyeit, koszorúslányait. A koszorúsmenyecskét, a gazdasszonyokat és a csapost pedig az örömszülők kérték fel. A tisztségviselők a közeli rokonok köréből kerültek ki. A násznagyok és koszorúsmenyecskék leggyakrabban a fiatalok bérma- vagy keresztszülei voltak, a gazdasszonyok és a csapos az örömszülők vagy a fiatalok házas testvérei. Vőfélyeknek és koszorúslányoknak olyan, közeli rokonokat vagy barátokat kértek fel, akik még nem voltak házasok. A tisztségviselők szerepüket a rokoni vagy baráti kapcsolat alapján vállalták, fizetséget nem kaptak érte. A feladat elvégzéséhez szükséges személyes adottságokat csak a vőfélyek és gazdasszonyok felkérése során vették figyelembe. A tisztségviselők, mint irányítók, szervezők ill. végrehajtók kiemelkedő szerepet játszottak a lakodalmi szokáskör cselekményeiben. A násznagyok és vőfélyek tisztségére utaló jelvények a lakodalom többi résztvevőjétől való megkülönböztetésükre szolgáltak. A vőlegény násznagyának botjára rákötötték a jegykendőt, amit kereteskor kaptak. A bot végét almába szúrt aranyos rozmaring díszítette. A vőfélyeknek nádpálcája volt. A vőlegény, a násznagyok és a vőfélyek mellére bokrétát erősítettek. A vőlegény ehhez tűzte a kereteskor kapott fehér hímzett zsebkendőt, a vőfélyek pedig a 3 ujjnyi széles, lábszárig érő fehér szalagot. Kalapjukra körben aranyos rozmaringot erősítettek fel. A századelőn a menyasszony és a koszorúslányok ünneplő ruhát viseltek a lakodalomban. A menyasszonyt magas, színes virágokkal díszített, rezgős koszorúja különböztette meg a lányoktól. Molnár Rozália 1901-ben tartott lakodalmára készült ruhája piros virágos, kék selyem szoknya, „egying", zöld selyem pruszlik, koszorú és fátyol volt.

18 A vőlegénynek az 1910-es években ipolyszalkai szabónál rendeltek leppencses, zsinóros magyar nadrágos vőlegényruhát.

19 Öltözékét vőlegénying, csizma és kalap egészítette ki. A tisztségviselők és a fiatal pár lakodalmi jelképeinek ill. viseletének beszerzése után a lakodalmat megelőző héten a lakodalmas házak és a lakodalom során felszolgált ételek előkészítésére valamint a zenészek fogadására került sor. 44