Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban
IKVAI - SZABÓ EMESE TÁRGYAK, VÁGYAK, TÉNYEK. MŰZEUMSZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS SZENTENDRE MÚZEUMAIBAN. 1. BEVEZETÉS Okkal mondható, hogy Szentendre, s benne a város múzeumai országszerte és az ország határain túl ismertek. A Dunakanyar "gyöngyszemeként" emlegetett, alig több, mint húszezres kisváros húsz állandó és időszakos kiállítóhelyén egy évben közel fél millió vendéget fogad, s ez a szám arányaiban messze túlmutat a magyarországi közgyűjtemények szokásos látogatottsági adatain '. Hogy Szentendre múzeumai minek köszönhetik ismertségüket, látogatottságukat, nyilván számos körülménnyel magyarázható: a város idegenforgalmi exponáltságával, Budapest-közeli fekvésével, természeti környezetével, a város képzőművészeti műhely - jellegével, sajátos, multikulturális történelmi fejlődésével, és így tovább. Minderről számos szakmai értekezés és publicisztika születik, különösen annak fényében, hogy a művelődésügy - s benne a közgyűjtemények - ezekben az években nem épp konjuktúrális időket élnek át. Ha a múzeumügy egy szeletét szentendrei keresztmetszetben szemléljük, ezt nyilván annak tükrében tehetjük meg, hogy a statisztikai adatok által illusztrálva jól látható: ma itt, ebben a városban koncentráltan tanulmányozhatóak azok a társadalmi - gazdasági magyarázó jelenségek, amelyek a szakirodalom szerint a közgyűjteményekre hatást gyakorolnak. Természetesen a szemlélődésnek legalább két megközelítése van, legalább ennyi, meg nem kerülhető kérdésbe botlik a kutató. Nevezetesen: a múzeum társadalmi szerepéről, a helyi és a tág társadalomra kifejtett hatásáról, illetve - épp megfordítva - a társadalmi dinamizmusok múzeumügyre gyakorolt hatásáról értekezhetünk. A múzeumszociológia tudományterületének gyakorlóira így rendre a parttalanná válás csapdája leselkedik, hiszen amikor a kiállítások társadalmi hatásáról beszélünk, akkor a képzőművészeti, vagy néprajzi, történeti viszonyrendszerekben mélyedünk el, ha a múzeumfejlődésre gyakorolt össz-társadalmi folyamatok felől közelítünk, akkor pedig a gazdaságszociológiai, strukturális, jövedelmi, életmódbeli kérdésekre kell előbb választ adnunk. Vitányi szerint 2 " Hogy mégis megtartsuk a múzeumszociológia önállóságát, az általános művelődési kérdéseket is mindig a múzeumlátogatásokra vetítve kell vizsgálnunk." Nos, ez a viszony már csak azért is vállalható, mivel nyilvánvaló tény: a múzeum és az ember érdemi, dinamikus kapcsolata csak kettejük találkozásának pillanatában - a múzeum küszöbének átlépésével - veszi kezdetét, de az is bizonyos, hogy ezzel még nem ér véget.. 3 1.1. A TÉMAVÁLASZTÁS ELŐZMÉNYEIRŐL ÉS AKTUALITÁSÁRÓL A különböző társadalmi színterek viszonya a múzeumügyhöz nyilvánvalóan más és más. A közgyűjteményi dolgozók, a múzeumi intézmények fenntartói, a befogadó települések lakossági csoportjai, turisztikai körök, de maguk a látogatók véleményalkotásukkal, viszonyuk és magatartásuk alakításával folyamatosan változtatják a múzeumok működési feltételeit, 281
