Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

Gazdasági helyzet Az ipartestület fenntartási költségeit teljes egészében a tagdíjakból, illetve egyéb /belépési, jog utáni/ díjakból fedezi. A tagdíjak beszedésével kapcsolatos gondok végigkísérik az elöljáróság életét. Az 1904. november 13-i választmányi ülésen négytagú bizottságot hoznak létre a tagdíjak beszedésére. Az 1904. december 11-i ülésen az elöljáróság elhatározza, hogy megszünteti a meghívók kihordását, helyette minden hónapban más-más iparost jelölnek ki a tagdíjhátralékkal rendelkezők közül, akik tagdíjhátralék fejében kihordják a meghívókat. 1905. július 2-i választmányi ülés tárgyalja Harer Károly iparos kérését, aki fiát, ifj. Harer Károlyt a tanoncidő lejárta előtt szeretné felszabadítani. Az elöljáróság csak úgy járul hozzá, ha az apa 10 koronát tagdíjhátralék fejében befizet. Ez valószínűleg megtörtént, mert az 1905. július 9i ülésen az elöljáróság hozzájáail ifj. Harer Károly idő előtti felszabadításához. Az 1906. március 25-i közgyűlés határozatot hoz, hogy a hátralékkal rendelkező tagok felszólítást kapjanak: aki 14 napon belül nem rendezi tagdíjhátralékát, az ellen végrehajtást kér az ipartestület elöljárósága. Az 1906. április 8-i választmányi ülésen az egyik elöljárósági tag tagdíj fejében vállalja a zászlóvivői tisztséget. Ugyanekkor alakítanak ujabb bizottságot a hátralékok behajtására, tagjai: Czrnogorán János alelnök, Panisz János számvevő, Novoszedlák Mihály pénzbeszedő, Alex Albin, Rottschiller Ádám, Szüszmann Adolf, Mayer Adolf választmányi tagok. A tagdíjbefizetéssel való elmaradás néhány esetben indokolt. így Singer János és kádáriparostársai I9O8. feburár 29-i kérése az ipartestület elöljáróságához, melyben a 33 korona tagdíjhátralék 20 koronára való leszállítását kéri. Indokuk: "...tekintettel arra, hogy ipaainkat a phylloxeria pusztítása, vagyis 1880-ik év óta nem is folytattuk hanem kénytelenek voltunk ki-ki tehetsége szerint kenyerünket más úton-módon megkeresni, egész 1903-ik évig, amikor t.i. már itt minálunk a szőlőfelújítás annyira haladt, hogy mi kádár iparosok is legalább minden évben néhány hónapon át mesterségünkben keresethez juthatunk..."

22 Nemcsak a tagok elmaradó díja okoz gondot, az iparengedélyek kiadása után járó díjat is nehezen kapja meg a városi tanácstól mint I. fokú iparhatóságtól az ipartestület. 1909- februárban Szentendre város tanácsához fordul az ipartestület elöljárósága állandó panaszával, mely szerint a város, mint iparhatóság, rendszeresen ad ki iparigazolványokat anélkül, hogy erről az ipartestületet tájékoztatná. Ez hátrányos a többi iparosra nézve, mert "...ez az eljárás nemcsak törvénytelen, mert az 1884. évi XVII. t.c. 128. §-a világosan rendeli, hogy minden iparos az ipartestületnek kell, hogy tagja legyen, de amellett az ipartestületnek tetemes kárt is okoz, amennyiben azoktól az iparosoktól, akik az ipartestületi lajstromba bevezetve nincsenek, a tagdíjat behajtani nem tudja, s így abban a helyzetben van, hogy egyrészt a belajstromozott iparosokat kénytelen nagyobb teherrel megróni, másrészt pedig hiányozván az anyagi eszköz, nem tudja azt a működést kifejteni, amit a törvény neki előír, s ami végett az ipartestületek szervezése céloztatott."

23 1920-ban a pénzbeszedő 10%-ot kap a tagdíjak beszedéséért, 1921-ben ezt 20 %-ra emelik fel. Az 1922. február 5-i választmányi ülés már azt a büntetést is kilátásba helyezi hátralékos tagjainak, hogy annak a tagnak a temetésére, aki 3 évi tagdíjával hátralékban van, nem fognak kivonulni, csak abban az esetben, ha a hozzátartozó a 200 korona kivonulási költséget megfizeti. 1926-ban 29 tag tartozik összesen 445.000 koronával, a városi tanácstól kér az elöljáróság végrehajtást. Az 1928. augusztus 23-i kimutatás szerint 29 tag tartozik összesen 59 pengő tagdíjhátralékkal. 1928. november 17-i levelében 11 tag ellen kér végrehajtást 29 pengő tagdíjhátralék címen. A városi tanács 1928. november 23-i utalvánnyal 29 pengő kifizetését rendeli az ipartestület javára behajtott hátralékos tagdíjként. A tagdíjak mértékét az ipartestület elöljáróságának javaslata alapján a közgyűlés szavazza meg, de arra is van példa, hogy az Iposz

24 szólítja fel az ipartestületeket a tagdíjak rendezésére, 232