Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

"Az alapszabály tervezetnek a tagok kötelességére vonatkozó szakaszánál, valamint az ezt követő több szakaszánál az ipartestületi szék

13 hatáskörét érintő részénél az elnök és az iparhatósági biztos közt vita fejlődött ki a tekintetben, hogy amennyiben az ipartestület a legközelebbi időben az ipartestületi széket megszervezni nem óhajtaná, ennek megszervezését és munkakörét szabályozó szakasza a most tárgyalás alatt lévő alapszabályokban felveendő-e vagy sem..." Az elnök azt javasolja, hogy vegyék be az alapszabályba az ipartestületi szék megalakítására vonatkozó pontot is, hogy azt - amennyiben később a tagság a megalakítás mellett dönt - újabb alapszabály módosítás nélkül létrehozhassák. A taggyűlés támogatja az elnök javaslatát, az iparhatósági biztos viszont csak azokat a pontokat engedi az alapszabályba bevenni, amelyeket az ipartestület azonnal végre is hajt, "... s így az ipartestületi székre vonatkozó szakasznak felvételét ellenezte azon figyelmeztetéssel, hogy amennyiben ezen szakasz az alapszabályokban felvétetnék, a felügyeleti hatóság az ipartestületet kényszeríteni fogja az ipartestületi szék azonnali megszervezésére". A vita során Ricza Gyula ipartestületi tag javasolja, hogy véglegesen vessék el az ipartestületi szék megalakítására vonatkozó elképzelést, mert "... a szék itthelyütt alig fog tudni eredményesen működni, illetve pártatlan ítéletet hozni, mivel az ipartestület létszáma oly kicsi, hogy esetleges Ítélethozatalnál baráti, vagy üzleti összeköttetések okvetlenül befolyással lehetnek, ugyanezért az ipartestületi szék megszervezését nem ajánlja". Az elnök névszerinti szavazást rendel el, melynek eredménye: az ipartestületi szék megalakítására vonatkozó pont nem kerül be az új alapszabályba. A város polgármestere a módosított alapszabályt jóváhagyja, ezt a tényt az elnök az 1934. febaiár 25-én tartott rendes évi közgyűlésen jelenti be. Tisztségviselők, ügyvitel Évtizedeken keresztül kevés taggal működő, ennek következtében csekély anyagi lehetőséggel rendelkező ipartestület volt. A jegyzőkönyvek, iratok tanúsága szerint tevékenységét végigkíséri az anyagi gond, a hátralékos tagdíjak behajtása állandóan visszatérő probléma, ugyancsak évtizedekig gátolja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkát a székház hiánya, az örökös lakásgond és költözés. Országos ügyekkel a korai években szinte alig foglalkozik, a társ-ipartestületektől, az iparkamarától, az Ipartestületek Országos Szövetségétől beérkező leveleket, melyek az iparosok országos gondjainak megoldására kérnek javaslatot, vagy egy-egy országos megmozduláshoz /aláírásgyűjtés stb./ szólítanak fel csatlakozásra, az elöljárósági üléseken ismertetik ugyan, de az iratok nagy többségére egyszerűen csak a "tudomásul" megjegyzés kerül. Az első világháború idején szaporodnak azok az esetek, amikor a szentendrei iparosok is kifejtik véleményüket az országos ügyekben, de igazán az 1920-as évek elejétől erősödik meg az ipartestület tevékenysége. Az ipartestület elnökét, elöljárósági tagjait - az alapszabálynak megfelelően - a közgyűlés választja. A szentendrei ipartestület elnöki tisztjének betöltésére évtizedeken keresztül az állandóság jellemző. Vonatkozik ez elsősorban ZauerJános kőműves mesterre, akit a közgyűlés 1904. augusztus 7i ülésén választ meg egyhangúlag elnöknek és - kisebb megszakítással

14 - 1934-ig tölti be ezt a tisztet. 1919- március 29-én lemond ugyan elnöki tisztségéről megrongált egészségi állapotára hivatkozva, a választmány 1919. április 2-i ülésén azonban úgy dönt, hogy a lemondást nem fogadja el, az elnöknek három havi szabadságot ad, egészsége helyreállítására. A szabadságot engedélyező irat alján a következő megjegyzés olvasható. "Zauer János a szabadságról visszatért 1919- VII. 28. Szűcs"

15 Az 1927. március 20-i rendkívüli közgyűlésen még mindig óriási többséggel választják meg, 59 szavazatot kap, míg a másik két jelölt 8, illetve 2 szavazatot. 1929. elején támadás éri ugyan, de a tagság kiáll mellette. Az 1929. február 17-i közgyűlésen Mójus Péter iparhatósági biztos felháborodással ismerteti a Pilishegyvidéki Hírek című lap 1929223