Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

25.§ A vagyon és pénzkezelés további részleteire nézve az elöljáróság kezelési szabályzatot dolgoz ki. 26.§ Felügyelet Az iránt, hogy a testület a jelen szabályok és a törvény értelmében működjék az iparhatósági biztos őrködik, a ki is a testület minden elöljárósági ülésekre, valamint a közgyűlésekre mindég külön hivatik. 27.§ Az ipartestület kebelében, az iparosok, segédek, vagy tanonczok közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére az 1884. évi XVII. t.-cz. 141. § alapján békéltető bizottságot szervez. 28.§ A testület feloszlása. Az ipartestület közgyűlésileg fel nem oszlatható. Ha azonban a testületi tagok száma ötvenre olvadna le, az esetben az iparhatósági biztos jelentése alapján, a törvényhatóság jelentést tesz a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz a mely az ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásáról a testületi vagyon hová fordítása iránt határoz. Kelt Szent-Endrén, 1891- évi szeptember hó 20-án." Az alapszabály módosítására első alkalommal 1912-ben kerül sor. A módosítás leglényegesebb pontja előírja, hogy a tanoncok tankönyveiről és taneszközeiről a munkaadó mester köteles a tanonciskola felügyelő bizottsága által a három iskolai évre megállapított összeget előre befizetni az ipartestület pénztárába. Amennyiben ez az összeg nem lenne elegendő a tanonc felszabadításáig a taneszközökre, a munkaadó iparos a hiányt azonnal köteles pótolni. Amennyiben a munkaadó ezen kötelezettségét nem teljesíti, a fizetendő összeg közigazgatási úton behajtható. Az 1922. évi XII. t.c. megjelenését követően, az új ipartörvény rendelkezésének megfelelően ismét alapszabály módosításra kerül sor 1924 áprilisában. A módosítás az 1922-es törvényben újonnan megfogalmazott előírásokat építi be az alapszabályba. A módosítás legfontosabb pontjai: - a törvény 41. és 43. pontja értelmében az ipartestület kiküldöttje utján megtekintheti az iparhatóságnál az iparengedély kiállításáért folyamodó iparos szakképzettséget igazoló iratait, - tanoncul csak törvényes kort elért gyermek alkalmazható írásbeli szerződés mellett, a tanoncot alkalmazó iparos feladata, hogy "...tanoncát oktassa, templomba és iskolába járassa, jó bánásmódban részesítse, a tanoncviszony befejeztével a segédi vizsgára bocsájtassa", n - az ipartestület köteles figyelemmel kisérni a tanonc iskolai munkáját oly módon, hogy képviselteti magát a tanonciskolái felügyelő-bizottságban, - a 110. pont értelmében nyilvántartást vezet a tanoncokról és ezt a tanévkezdés előtt legalább négy héttel köteles megküldeni az illetékes hatóságnak, - a 26., 109., ill. 111. pont alapján a segédekről nyilvántartást vezet, kiállítja számukra a munkakönyvet, gondoskodik az iparos- és mestervizsgák megtartásáról, - a belépési díj összegét ugyanolyan összegben szabja meg, amilyet az iparos az iparhatóságnak fizet az iparengedély kiadásáért; megállapítja a tagsági díj mértékét, - ismerteti a főjegyző és jegyző teendőit, hatáskörét, - szabályozza a tanoncvizsgáló bizottságok választását, összetételét, feladatait. Az alapszabály újbóli módosítására 1933-ban kerül sor. Az 1933. december 26-án tartott rendkívüli közgyűlésen elfogadott alapszabály módosítás pontjait a jegyzőkönyv nem rögzítette, mégis érdemes felidézni a jegyzőkönyvet,

12 mely a módosítás során az ipartestület elnöke és Mojus Péter városi főjegyző, iparhatósági biztos között kialakult nézeteltérést részletesen ismerteti: 222