Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

b./ A város környékének rendezése az utak kiépítését és rendbetételét, a fásítások elkezdését, avagy folytatását, a parlagon heverő földek és kopár területek beültetését feltételezi. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a városrendezésnél természetesen a városszerkezetnek azt az öt, koncentrikus körökként elhelyezkedő zónáját kell alapul venni, ami a történelem folyamán alakult ki: 1/ a központ, a Fő tér, a gazdag kereskedők negyede, emeletes házaikkal; 2/ az előbbiek köré felépült kispolgári házak csoportja. Alacsony, egymás mellé zárkózott házak, hossztengelyük az utcával párhuzamos, közöttük helyenként üzletekkel; 3/ félagrár kisparaszti épületek, kevesebb magas kőfallal, kerítéssel, több kerttel; 4/ gyümölcskertek, szőlők kis présházakkal; 5/ ehhez csatlakozik a XX. század közepétől a nagyvárosokra emlékeztető tömbös házépítés, a lakótelepek./3. kép/

42 Ebbe a várossszerkezetbe akarja "beépíteni" a polgármester az erdőt annak közelebb hozásával, mégpedig a Bucsina patak Izbégen keresztül húzódó völgye és a szmerdáni köves fennsík fásításával. Ehhez létrehoztak már egy fásítási alapot, amelyet viszont fel kell duzzasztani, hisz a cél: erdőség létrehozása a Porzsolt villától a Hausmann féle birtokig és a Sztaravoda felé vezető út teljes hosszában! Az intenzív erdősítésnek a turizmuson kívül van egy másik vonzata is: az építkezés. A fa ugyanis ehhez szolgáltat nyersanyagot. Az a kívánalom a város vezetése felé, hogy a lakosságnak munkahelyet biztosítson, ez az építkezések megindításával és támogatásával, másrészt a turizmus, az idegenforgalom kialakításával, fejlesztésével megvalósítható. Mivel a célok és elérhetőségük módozatai adottak, a pénz- és tőkeszerzési lehetőségeket kell számbavenni. Ehhez alapul szolgálhat a - dömörkapui kőbánya; - a város határában fellelhető 18.000 kat. hold erdő, amelyből 2.500 hold a városé; a fakitermelés pedig exportlehetőséget jelent, ami számottevően növelné a város vagyonát; - ide sorolhatók a városi földbirtokok; - a homok kitermeléséből befolyó jövedelmek; - a városnak valószínűleg szénbányája, illetve szene is lehetne, és főleg; - Dunája, vidéke, levegője! Itt ismét zárójelet nyitunk, és a felsoroltakból kiemelünk két pontot: a kőbányát és főleg a "feltételes"szénbányát! "Szentendrének - a Dömörkapu könyékén - két kőbányája volt. Ezek elsősorban épületek alapozásához, lábazatához szolgáltattak zöldesszürke színű trachitot és amfibolt."

43 A fent említett környéken állt a Pest vármegyei Kőbánya és útépítő Rt. Kőzúzó-telepe. "Sodronykötélpályán csillék sora hozta a Dömörkapunál kibányászott követ. Az utcában ma is áll egy magas kőoszlop, ezen billent és fordult a csille, és innen indultak vissza az üres kocsik. 1922-ben a Részvénytársaság szerette volna a várostól megvenni a kőbányát. A város nem ellenezte, csak azt kérte, hogy a bánya továbbra is lássa el a várost utcáinak, tereinek kikövezéséhez szükséges kocka- és zúzott kővel, és a kötélpályán fát is szállítson."

44 A Kőzúzó az 50-es évek elején szűnt meg. Ami a széntermelést illeti, ismeretes, hogy a múlt század végén a város területéhez tartozó földeken kőszén után kezdtek el kutatni. Azonban az eredménnyel kecsegtető kutatások ellenére sem játszott szerepet a bányászat Szentendre későbbi életében. Hogy miért nem, az számunkra érthetetlen. A több, mint bíztató jelentés, amit az alábbiakban teljes terjedelmében teszünk közzé, feljogosította volna a várost a legszebb reményekre is!

45 /4. kép/ A pénz- és tőkeszerzési lehetőségek adottak; "Csakhogy mindehhez még az is szükséges, ... hogy végre félretegyük a kicsinyességet. A város képviselőtestületének mint egy embernek kell a város vezetője mögött sorakoznia. így együtt, egyesült erővel nem lehetnek legyőzhetetlen akadályok. A város élni lesz képes azzal, hogy autonómiája van, s értéket fog ez számára képviselni. 177