Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

III./ POLGÁRMESTERI JELENTÉS 1921-BŐL /"Felolvastatott a város képviselőtestületi közgyűlésében."/ A jelentés bevezetője felvázolja az elmúlt időszak történelmi ütközőpontjait: nevezetesen az I. világháborút és az azt követő forradalmat. Mindezek természetes velejárója volt, hogy egyrészt a háborúval kapcsolatos közigazgatási teendők "felborultak", kizökkentek a normális kerékvágásból, hisz a hadsegélyezéssel, közélelmezéssel, rekvirálásokkal, sebesültek fogadásával-elhelyezésével stb. kellett törődni; másrészt az őszirózsás forradalom és az azt követő Tanácsköztársaság a háború által már amúgy is szétzilált adminisztráció gépezetét felszámolta. 1919 után alkotó munka helyett a "bürokráciának" /itt jegyezzük meg, hogy Antolik Arnold értelmezésében ez pozitív fogalom/ az volt a feladata, hogy megszervezze a romok eltakarítását, a "rendetlenséget" és adósságokat megszüntesse, helyreállítsa a fegyelmet és tekintélyt. "Az 1921-gyes esztendő azonban már a rend jegyében indult meg, és ma, amikor erről az elmúlt esztendőről kell jelentést tennem, ezt már teljes részletességgel megtehetem. Miután polgármesterségem alatt első ízben van alkalmam ilyen összefoglaló jelentést tenni, a t. Képviselőtestület meg fogja engedni, ha jelentésemben nemcsak szigorúan az elmúlt évre terjeszkedem ki, hanem röviden megpróbálok néhány esztendőre visszamenőleg is tájékoztatást nyújtani". /9/ 1./ A városi közigazgatásról A közigazgatás hatékonysága végsősoron azon múlik, hogy létezik-e egy állandó és megbízható szervezet, ami a város működőképességét hosszú távon is képes biztosítani. Ennek alapfeltételei a pontosság, gyorsaság, egyszóval: az operativitás. Nemkülönben a pártatlanság, más szóval: igazságosság. És mivel a közigazgatás is célirányos feladatoknak van alárendelve, általános kívánalom vele szemben az, hogy a hatósugarán belül élő állampolgárok "általános jólétét fokozza, emelje." A feladat és a cél tehát adott! A város vezetőjének pedig éppen az a funkciója, hogy a közeli és távoli feladatokat és célokat összehangolja, hogy az ezekhez vezető leghelyesebb módozatokat, utakat megtalálja és ezek szerint cselekedjék. /Antolik Arnold visszamenőleges konstatálása szerint: "... a város közigazgatása minden célkitűzés nélkül, minden határozott irány megjelölése, sőt felismerése nélkül - úgyszólván kizárólag az elkerülhetetlen napi funkciók elvégzésére irányult."/ /10/ Ahhoz, hogy a városi közigazgatás állandó és megbízható szervezetként működjön, rendelkezie kell olyan alapfeltételekkel, mint: beosztás, munkarend, elgondolás, irányítás. Egyszóval: vezetés. A vezetési funkciók felismerése, kidolgozása, meszervezése, a koncepció kialakítása azért szükséges, mert a városi adminisztráció kénytelen eleget tenni a nem kimondottan közigazgatási feladatoknak, hisz Szentendrének erdei, földjei, üzemei, állatállománya stb. van. A tisztviselő testület tehát a közigazgatási teendők mellet zömében gazdasági feladatokat is kénytelen ellátni. A hatványozott és nemritkán sürgős kívánalmaknak megfelelni pedig központi /értsd: polgármesteri/ koncepció nélkül képtelenség. A működési feltételek javultak /1915-höz képest, amikor a városháza a pénztáron kívül 4 szobából állott. "Ebből az egyik a tanácsterem, a másik a polgármesteri szoba volt és senkinek sem jutott eszébe, hogy lehetetlen helyzet ez, hogy a város összes tisztviselői egymás hegyénhátán két szobában üljenek, akkor amikor 1915-ben már háború volt, s az ügyfelek tömegesen jöttek már ügyes-bajos dolgaikat elintézni." 12./, 192l-re már 14 helyiség áll a tisztviselők rendelkezésére. Az igények növekedésével a szervezeti működést is meg kellett határozni: az adminisztráció tagjai "a hatásköröket és teendőket pontosan szabályozó ügyviteli szabályzat értelmé172