Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

ben ügyosztályokban, előírt módon, rendesen kezelhető előadói íveken, egymástól lehetőleg elkülönítve végzik teendőiket." /12/ 2./ A város vagyonáról Az adminisztráció tökéletesítése, fejlesztése, egyenes arányban áll annak rentabilitásával. A rentabilitást pedig a város anyagi ereje, illetve mindenkori bevételei határozzák meg. Az anyagi háttér alakulását az előző évekkel való összehasonlítás tükrében mérhetjük le. Antolik Arnold 1915-re vonatkoztatja adatait, amelyekhez mi hozzáteszünk egy korábbi, meg egy későbbi összeírást. "1915-ben a város a következő ingatlan törzsvagyonnal rendelkezett: 2500 kat. hold erdővel 501 kat. hold szántófölddel 634 kat. hold részben terméketlen, részben termő és kisebb-nagyobb parcellákban bérbeadott földekkel.713/ A két utolsó tétel tehát összesen 1.135 kat. holdat tesz ki. A múlt század közepe táján elvégzett első kataszteri felmérés szerint a művelési ágak így oszlottak meg: - szőlő 1808 hold - szántó 1254 hold - kaszáló 351 hold - legelő 832 hold - erdő 2057 hold - nádas 162 hold - beltelek 700 hold - út, vízmosás: nincs adat ya következő adatokat találtuk: - szántóföld Ъ\Ъ hold - kert 1 hold - rét 90 hold - szőlő - legelő 418 hold - erdő 2.059 hold - nádas - földadó alá nem eső terület 525 hold •* Összesítve a szántóföldek /313 hold/, a földadó alá nem eső területek /525 hold/, valamint a nádas lecsapolásából /162 hold/ nyert területek nagyságát és hozzákalkulálva az 1915-ben említett terméketlen /vagy parlag/ földeket, hozzávetőlegesen 1.000-2.000 hold területet kapunk. Tételes összesítésben. 1865 I9I?

4 1932 1254 1135 kb. 1.200 hold Az összesítésből kitűnik, hogy 67 év alatt számottevően nem módosult a földterület nagysága. A polgármester azon megállapítása tehát, hogy 1921-ben ez a nagyság nem változott az 1915-ös évhez képest /és mint láthattuk; 19324)en sem mutatkozik számottevő módosulás!/, végsősorosn tény ítéletként is felfogható lenne... Értékítéletként való elfogadása mégis azért áll közelebb hozzánk, mert ez a terület nem csökkent /Az összehasonlítás gyenge pontja különben az 1865-ös év, itt ugyanis a szántó nagysága a város egész határára vonatkozik - tehát a többi tulajdonnnal együtt -, míg az egyéb években .csak a város tulajdonát jelenti! Ezért adtuk hozzá a városi szántóterületekhez a statisztikákban jelölt 173