Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról
MERCZI MÓNIKA: RÓMAI KORI FIBULÁK PERBÁLRÓL ÉS ZSÁMBÉKRÓL A kisméretű, trapéz alakú tűtartót az állat feje alatt alakították ki, a hiányzó rugót pedig a potroh végénél, a szárnyak alatt helyezték el. A fibula eredeti hosszúsága 6-7 cm lehetett. A fibulatest alakítása alapján a zsám- béki töredék a térség első közölt cikádafibuláját jelenti. Az összefoglalóan cikádafibuláknak nevezett típusba sorolt fibulák valójában többféle rovarfajt jeleníthettek meg.231 Cikádákat ábrázoló fibulákat a római korban a 2-4. században készítettek, de a típus a római uralom után is használatban maradt.232 Ezek a rovarok azonban díszítőelemként a köztársaság késői időszakában, majd a római korban más tárgytípusokon is feltűntek.233 A zsámbéki fibuláéhoz hasonlóan alakított szemeket és szárnyakat korai234 és késői daraboknál235 egyaránt meg lehet figyelni, de nagyobb méretű (5-8 cm hosszúságú) darabokat a késő római korban készítettek. Ezeknél az elsősorban Pannóniában elterjedt fibuláknál azonban a portohrész szélesebb, és hosszanti oldalait egy-egy keskeny borda határolja.236 18. típus: Hagymafejesfibulák (Kát. 89—102) A késő római kor uralkodó fibulatípusának az ugyancsak késői típusú csuklós zárszerkezettel készített, férfiak viseletéhez tartozó hagymafejes fibulák tekinthetők, amelyek Budaörsön mind a település (21,5%), mind a temető leletanyagában (29,1%) magas arányban.fordultak elő.237 Ezzel szemben arányuk Érden (6,2%),238 valamint Perbálon (12,2%) és Zsámbékon is (14,4%) alacsonyabb volt. A típus a 3. század utolsó évtizedei-4. század vége vagy 5. század eleje közötti időszakban folyamatosan használatban volt. Számos változata közül legnépszerűbbnek a hagymafej alakú gombokkal és lábrészén pontkör- vagy körárokpárokkal díszített darabok (Keller-Pröttel 3-4/B változat) bizonyultak.239 231 Kissné Cseh-Prohászka 2002:115—116. 232 Kissné Cseh-Prohászka 2002:117—123. 233 Nagy 2001:148; Kissné Cseh-Prohászka 2002:118-119. 234Nagy 2001:148; Kissné Cseh-Prohászka 2002:117. 235 Kissné Cseh-Prohászka 2002:118,11. kép. 236 Kissné Cseh-Prohászka 2002:118. 237Merczi 2016b: 470,1. táblázat. 238 Merczi 2016a: 93,1. táblázat. 239 Merczi 2016b: 459-469, 476-477. 240Paul 2011: 26. 241 Keller 1971: 32-33; Pröttel 1988: 349; Merczi 2012: 501-502; Merczi 2016b: 464. 242 Merczi 2012:502, 9. kép 5. 243 Flavia Solva: Kropf-Nowak 1998-1999:128, Taf. 55,291; Merczi 2012:502; Singidunum: Bojovic 1983:155, T. XLIII, 398; Merczi 2012:502. 244Paul 2011: 27-28,43. 245 Keller 1971: 35; Pröttel 1988: 353; Merczi 2012:502; Merczi 2016b: 464. 246 Pröttel 1988: 353-357. 247 Keller 1971: 37; Pröttel 1988: 357-360; Paul 2011: 45; Merczi 2012: 503; Merczi 2016b: 465. 1. változat = Keller-Pröttel 1. típus (Kát. 89-92) A 89-91. számú fibulákat (4. tábla 8-9; 10. tábla 2) a rátét nélküli karok kötik össze egymással, ami alapján Keller-Pröttel 1/A típusába sorolhatók. A hosszúkás, bimbó alakú, illetve facettált, egy vagy két gyűrűre illeszkedő gombok már jól elkülönülnek a karoktól, ami alapján ezek a fibulák már valódi hagymafejes fabuláknak tekinthetők.240 A karok keresztmetszete hat- (Kát. 91) vagy nyolcszögletes (Kát. 90), a 89. számú perbáli fibulánál megfigyelhető négyszögletes keresztmetszet ritka. A félköríves, trapéz keresztmetszetű, díszítetlen kengyel csak a 89. fibulánál maradt meg. Lábrészük rövid, lineáris díszítésű lehetett.241 A 92. számú zsámbéki fibula (10. tábla 3) legfőbb jellegzetességének a széles, trapéz keresztmetszetű, felső oldalán V-alakú rovátkasorral díszített kengyel kezdeti szakaszához kapcsolódó kúpos, barázdával tagolt, egyszerű korongon ülő gomb tekinthető. Barázdával tagolt gombot a budaörsi település 101. számú fibulájánál lehetett megfigyelni, amelyet rövid rátéttel ellátott karjai alapján ugyanebbe a csoportba, de már Keller-Pröttel 1/B típusába lehetett besorolni.242 A fibula párhuzamai Flavia Solvából és Singidunum- ból ismertek.243 Keller-Pröttel 1. típusát - rátét nélkül vagy rátéttel egyaránt - legújabban a 280-320 közötti időszakra helyezik.244 2. változat = Keller-Pröttel 2. típus (Kát. 93) A 93. számú zsámbéki fibula (10. tábla 4) félköríves, trapéz keresztmetszetű, díszítetlen kengyelének kezdeti szakasza a gombokkal együtt letört. A kengyellel csaknem azonos hosszúságú lábrész a vége felé trapéz alakban kismértékben elkeskenyedik, végeit 1+2 bepecsételt körpár díszíti. A lábrész alakítása alapján a töredék leginkább Keller-Pröttel 2. típusába, azon belül a kör alakú bemélyedésekkel díszített 2/B változatba tartozhat. A csoport fibulái hatszögletes keresztmetszetű, teljes hosszában rátéttel díszített keresztrúddal, és többnyire facettált gombokkal készültek.245 Használati idejüket a 300 és 340 közötti időszakra teszik.246 3. változat = Keller-Pröttel 3—4. típus (Kát. 94—102) A 96, 98-102. számú, többnyire Zsámbékról származó töredékek (4. tábla 11; 10. tábla 7—11) a hagymafejre emlékeztető, széles gombok alapján Keller-Pröttel 3-4 típusába sorolhatók. Néhány leletnél a csoportra jellemző facettált aljú, trapéz vagy téglalap átmetszetű, tagolt felső oldalú keresztrúd is megmaradt. A ke- resztrúd alakítása alapján a változatba tartozó fibulák száma a 97. számú töredékkel (10. tábla 6) egészíthető ki. Ennek a fibula facettált gombja sem mond ellent, mert ilyen kidolgozású gombokra ritkán még ennél a csoportnál is van példa. A fibulák kengyele a lábnál többnyire rövidebb, kezdetben keskeny (Kát. 97, 98), később a lábbal azonos szélességű.247 A 94-95. számú kengyel-, illetve kengyelláb töredékek (10. tábla 5; 4. tábla 10) a kengyel szélessége alapján ugyancsak ehhez 98
