Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról

STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE szakaszában (Claudius-kor - 2. század eleje/első har­mada) bizonyult. Az egygombos, erősprofilú fibulák gyakorisága a 2. században jelentősen lecsökkent, de a helyüket átvevő noricumi-pannoniai szárnyas fibu­lák sem tudták őket teljesen kiszorítani.42 A sírleletek tanúsága szerint egytagú változataik elsősorban a női viselethez tartoztak.43 1. változat = DemetzA 67al (Kát. 6) A Zsámbékon előkerült 6. számú egytagú, felső húro- zású fibula (5. tábla 4) téglalap alakú támlapjához zsákszerű, alul erősen visszahajló fejrész kapcsolódik; az egyszerűen tagolt, kerek kengyelgomb teljesen kör­beveszi a fibulatestet. Az eredetileg hosszan elnyúló lábrész kezdeti szakasza ovális keresztmetszetű. Zsákszerű fejrésszel Almgren 67-es formája, ezen belül is a legkorábbi változatok készültek. Ezeknél a fibuláknál a fejrész rövid, a lábrész hosszan elnyúló, vé­gét vízszintes állású, a lábrésztől alig elkülönülő gomb zárja le, a tűtartó négyzetes áttörésekkel díszített.44 A zsámbéki fibula fejrészének hátsó fele erősen meg­nyúlt, ez azonban másodlagos állapotnak tekinthető. Azonos alakítású fejrészt lehet megfigyelni a budaörsi telep legkorábbi, szórványként előkerült egygombos, erősprofilú fibulájánál is, amelynél a háromszögletes tűtartó díszítése 4 négyzetes áttörésből áll.45 Ezeket a Pannóniában ritkának tekintett, zsákszerű fejrésszel és 3-4, vagy annál több négyzetes áttöréssel díszített tű­tartóval rendelkező leleteket (Demetz A 67al változat)46 Augustus uralkodásának korai, vagy korai és középső szakaszára keltezik.47 A fejrész alakítása alapján ebből az időszakból származhat a zsámbéki fibula is. 2. változat = DemetzA 67bl (Kát. 7—9) Az előző fibulától eltérően a 7. számú, ugyancsak zsám­béki leletnél (5. tábla 5) a félköríves keresztmetszetű, hátoldalán már csak kismértékben visszahajló fejrészen a középső és az alsó harmad határán szöglettörés fi­gyelhető meg, aminek következtében — a zsákszerű jelleget teljesen elveszítve - a fej szemből nézve rom­busz alakúvá vált. A fejrészhez hasonlóan megváltozott a kengyelgomb alakja is, amely ovális, és nagyobbrészt már csak a fibulatest felső oldalára terjed ki. A láb végét lezáró gomb továbbra is vízszintes állású, de már 42 Merczi 2016b: 472-475. 43 Merczi 2016b: 475. 44 Demetz 1999:128. 45 Merczi 2012: 480, Kát. 9,1. kép 9. 46 Demetz 1999:128,132,260-262, Liste XXIII, Karte 40. 47 Korábbi keltezés: Demetz 1999:133; későbbi használat: Sedlmayer 2009:128-136, Abb. 83. 48 Demetz 1999:129-130. 49 Demetz 1999:130. so Merczi 2012: 480-481, Kát. 10,2. kép 1; 510,2. táblázat. 51 Demetz 1999:132, 262—265, Fundliste XXIII/2, Karte 41—42. 52 Sedlmayer 2009: 32, 67, Abb. 37; 68, Abb. 39; 143, Abb. 93. 53 Merczi 2012: 481, Kát. 14,2. kép 3. 54 Demetz 1999:135. tagoltabb, mint az előző változatnál. A fibula tűtartója trapéz alakú lehetett, a négyzetes áttörések száma pedig háromra csökkent. Ez a rombusz alakú fejforma Almgren 67 fejlettebb változatainál jelent meg, majd a kerek átlyukasztások­kal díszített tűtartójú Almgren 68-as formánál vált általánossá.48 A tűtartó díszítése alapján ez a zsámbéki fibula is még Almgren 67-es formájával azonosítha­tó. A rombusz alakú fejrésszel készített Almgren 67- es fibulák lábrésze kezdetben még hosszan elnyúló, a tűtartó háromszorosan áttört (Demetz A 67bl).49 Egy Kr. e. 1. század utolsó évtizede - Kr. u. 1. sz. első évti­zede közötti időszakra keltezhető budaörsi lelet (L/615. objektum)50 alapján azonban az átlyukasztások száma kevesebb (2) is lehetett. Ezt a már Pannóniában is gya­koribbnak tekintett51 változatot Magdalensbergben a késő Augustus-kori fibulák közé sorolják.52 A budaörsi lelet alapján azonban középső és késő Augustus-kori keltezés is megengedhető. Rombusz alakú fejrészt alakítottak ki a kisebb mé­retű, 9. számú zsámbéki fibulánál is (5. tábla 7). A 8. számú, nagyobb méretű fibulánál (5. tábla 6) a fejrész a középső és alsó harmad határán szintén kiszélesedik, de a szöglettörés még nem olyan kifejezett, mint az előző két leletnél. Feltételesen azonban ez a fibula is ebbe a változatba került. 3. változat = Almgren 67/68 (Kát. 10) A10. számú, kisméretű, egytagú, felső húrozású zsám­béki fibulát (5. tábla 8) összehajtogatták, emiatt szer­kezeti elemei csak nehezen vizsgálhatók. Fejrésze az 1. változat képviselőjéhez hasonlóan még zsákszerű, alja erősen visszahajlik. Kengyelgombjának alakítása - tagolt, kerek, a fibulatestet teljesen körbevevő - ugyan­csak az 1. változathoz köti. Hosszan elnyúló, kezdeti szakaszán kör keresztmetszetű lábrésze vízszintes ál­lású, egyszerű, gömbölyded gombbal záródik. Az 1. változathoz képest új elem az alacsony, háromszögletes tűtartó díszítése, amely kerek átlyukasztásokból vagy benyomkodásokból állhatott. A fibula nagy hasonlóságot mutat a mindeddig párhuzam nélkül álló budaörsi 14. számú lelettel.53 A két fibulánál a fejrész, a láb végén lévő gomb és a tűtartó alakítása Almgren 67-es formájára jellemző módon történt, a tűtartó díszítése viszont már Alm­gren 68-as formája felé mutat. Almgren 67-es forma Almgren 68-as formává alakulása a Tiberius-kor vége és az 1. század közepe közötti időszakban fejeződött be.54 A zsámbéki lelet átmeneti jellege ugyancsak arra utal, hogy ezek a fibulák még a római foglalás előtti időszakban készültek. 4. változat = Almgren 68 (Kát. 11) Az első perbáli egygombos erősprofilú fibulánál (Kát. 11 = 2. tábla 3) a fejrész a középső és alsó harmad határán ugyanúgy kiszélesedik, mint a 2. változat­nál, de az egyenesen elvágott hátoldal - új elemként ­79

Next

/
Thumbnails
Contents