Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról

MERCZI MÓNIKA: RÓMAI KORI FIBULÁK PERBÁLRÓL ÉS ZSAMBÉKRÓL

a fej szalagszerűvé válásához vezetett. Eltérő alakításéi a kengyelgomb is, amely ugyan az 1. változathoz hasonlóan kerek és teljesen körbeveszi a fibulatestet, de új elem a tagolatlansága. A hosszan elnyúló lábrész és a végén lévő vízszintes állású, alig elkülönülő gomb alapján szintén kapcsolható az 1. változathoz, de a tűtartó díszítése már ennél a fibulánál is két kerek átlyukasztásból áll. A fibulán javítás figyelhető meg, a rugó letört jobb oldali csavarulatait és a tűt pótolni próbálták, amire a rugó megmaradt részébe vezetett vaskos tengely utal.

A kerek átlyukasztásokkal díszített tűtartó alapján ezek a fibulák már Almgren 68-as formájával azonosíthatók, de láb végén lévő gomb és a tűtartó alakítása alapján - az előzőhöz hasonlóan - erről a változatról is feltételezhető, hogy még a római foglalás előtt jött létre. Ezt erősíti meg a perbáli lelet legközelebbi párhuzamát jelentő budaörsi fibula, amely egy LT D2-3 periódusra (Kr. e. 1. század második fele - római foglalásig) keltezhető gödörből származik (L/134. objektum).55 De részben összhangban áll ezzel egy carnuntumi lelet keltezése is (Kr. u. 1. század 2-3. negyede).56 A változat Pannónián kívül Moesia Superiorból és a birodalom nyugati felében fekvő Vindonissából is ismert.57

5. változat = Almgren 68 (Kát. 12-13).

Perbálon kerültek elő azok a fibulák (Kát. 12-13 = 1. tábla 4-5), amelyeknél a rombusz alakban kiszélesedő fejrész felső oldalán gerinc húzódik. A két fibula további közös sajátossága a tagolt, ovális, nagyobb részt a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgomb, és a kezdeti szakaszán kerekded átmetszetű lábrész.

Azonos fejrésszel készített fabulákat Érd leletanyagából ismerünk.58 Az itt előkerült fibuláknál még zsákszerű jelleget mutató fejrészt és kerekded kengyelgombot is meg lehetett figyelni. Egy vindobonai59 és az egyik érdi lelet alapján a fibulák tűtartóját két kerek átlyukasztás díszítette, ami alapján ez a változat is az Almgren 68 egy újabb megjelenési formája. Az érdi fibuláknál még fellépő korai sajátosságok alapján ez a változat - az előző kettőhöz hasonlóan - ugyancsak

a római foglalás előtt alakulhatott ki, de a vindobonai lelet keltezése (1. század vége-2. század eleje)60 alapján még a foglalás utáni időszakban is használatban lehetett. Erre enged következtetni a perbáli 12. számú fibula is, amely egy Claudius-Flavius-korra keltezett gödörből (86. objektum) származik.61 A változatba sorolható fibulák Pannónián kívül csak Noricumból ismertek.62

6. változat = Almgren 68 (Kát. 14)

A zsámbéki 14. számú fibula (6. tábla 1) fejrészéről mindössze annyit lehet megállapítani, hogy kereszt- metszete félköríves volt. Kengyelgombja ovális, tagolt, nagyobb részt a fibulatest felső oldalára terjed ki, lábrésze kismértékben ívelt, hosszan elnyúló, végét tagolt, már nem teljesen vízszintes állású gomb zárja le. A sérült tűtartó díszítése két kerek átlyukasztásból áll, ez alapján ez a fibula ugyancsak Almgren 68-as formájával azonosítható.

Azonos lábrészű, kétszeresen átlyukasztott tűtar- tójú, valamint félköríves keresztmetszetű, rombusz alakú fejrésszel készített fibulát ismerünk Budaörsről (Kát. 21).63 További két budaörsi lelet (Kát. 18, 20) azt mutatja, hogy az azonos fej- és lábrésszel rendelkező, 6,0 cmnél hosszabb fibulák tűtartója háromszorosan átlyukasztott is lehetett.64 Az északkeletpannonai fibulák párhuzamai megtalálhatók Dél-Pannoniában és Délkelet-Noricumban, valamint a Pannóniától északra fekvő barbaricumi területeken is.65 A magdalensber- gi leletek Tiberius-kori feltöltésből származnak, egy poetovioi sírlelelet Tiberius korának végére - Claudius korára kelteznek.66 Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy még ez a változat is a római foglalás előtti időszakban jött létre.

A budaörsi kétszeresen átlyukasztott tűtartójú 21. számú fibula az L/401. objektumban került elő,67 amely egy alsóbb, késő kelta (LT D2-3)68 és egy felsőbb, az 1. század második felére—2. század első harmadára keltezhető, leégett házból áll.69 Keltezése alapján a fibula valószínűleg az alsóbb, késő kelta gödörházhoz tartozhatott. A tűtartóján három kerek átlyukasztással díszített, 20-as számú budaörsi fibula az L/254.

55 Merczi 2012: 481, Kát. 16 és 17,2. kép 5; 509,2. táblázat; Ottományi 2012: 283, 291, 294, 296, DVD-melléklet.

56 Humer 2006:195.

57 Pannónia: Humer 2006:195, Abb. 283, 636; Koséevié 1980:21, 47, T. IX, 60; Moesia Superior: Bojovic 1983:33-34, 99, T. V, 41-42; Vindonissa: Ettlinger 1973: 62-63, Taf. 18,2-3.

58 Merczi 2016a: 70-71, 80-81, Kát. 5-9,1. tábla 5-8; 2. tábla 1.

59 Schmid 2010: 21, 92, Taf. 2,11.

60 Schmid 2010: 21.

61 Ottományi 2017.

62 Sedlmayer 2009: 270, Taf. 20, 406; 276, Taf. 23, 487.

63 Merczi 2012: 482, Kát. 21,2. kép 8.

64 Merczi 2012: 482, Kát. 18,20,2. kép 6-7.

65 Dél-Pannonia: Kovrig 1937: 44-46 (csak a 6,0 cm-nél hosszabb leleteket figyelembe véve). Újabb leletek Sisciából: Koscevic 1980: 47, T. IX, 59; T. X, 62. Poetovio: Istenié 2000:188, 584. sír, Tabl. 118,10; Sállá: Berecz 1990: 79-80, Abb. 2,5-6; Délkelet-Noricum: Gugl 1995: 12, 78, Taf. 2, 20; 96, Taf. 21,163,167; Sedlmayer 2009: 268, Taf. 19, 374-375; 270, Taf. 20, 376-377, 410-412; 272, Taf. 21, 441; Barbaricum: Lami- ová-Schmiedlová 1961:113, Tab. IV, 5-6; Peskaí 1972: 51, Tf. 9,5; 47, Tf. 9, 7; 36, Tf. 9, 9; Kölnik 1980: 25, Taf. XIV, 12/b; Taf. XV, 14/c; 54, Taf XLIII, 135/al-3; 112, Taf CIV, 39/gl-2; 152-153, Taf. CLV, 68/b2-3; Pieta 1982, 41-42, Taf VIII, 1,3, 6; Taf. XLIX, 11; Hrnciarik 2013: 112-114, Taf. LVII, 458, Taf LIX, 43-44; Taf LX, 231,448, 451,514; Taf. LXI, 524,531,533; Taf. LXII, 818, 845, 856,879-880; Taf LXIV, 1184-1185,1203; Taf. LXV, 2221,2226,2358,2523.

66 Magdalensberg: Sedlmayer 2009: 88-89, 93, Abb. 63; Poetovio: Istenié 2000:188.

80