Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Gróf Péter: Soproni Sándor, Visegrád római korának kutatója
GRÓF PÉTER: SOPRONI SÁNDOR, VISEGRÁD RÓMAI KORÁNAK KUTATÓJA 1. kép: Soproni Sándor (a képen, bal oldalon) a budakalászi temető feltárásán, 1953. szeptember 29. (Soproni Sándor hagyatékából) 3. kép: A visegrádi múzeum udvarán, 1953 (Soproni Sándor hagyatékából) vágtunk neki a ködös téli időben a holdbéli tájnak. Az eredmény több mint lesújtó volt. A szemléről írott jelentésben így fogalmaztam meg: „A meder változó felszínű, a marosi part felé szigetszerűen kiemelkedő szikladarabok borítják. A köves, sóderes medret nagy felületen 20-40 cm mély víz borítja, több helyen befagyva. A Duna felőli részen süppedékes szürkés-fekete iszap. Az egész területen 6-8 vasmacska, sodronykötél, néhány rozsdás doboz, az egyetlen lelet egy vas kalapácsfej.”6 Ennek magyarázata, hogy a szorosban felgyorsult és erős áramlatú folyam a sziklás talajról lesodorta a hordalékréteget és a leleteket is. 2. kép: A pilismaród 1. őrtorony feltárásán, Soproni Sándor középen svájci sapkában, 1959 (Soproni Sándor hagyatékából) A vízlépcső-beruházást megelőző feltárások következő fontos állomása a visegrádi limesszakasz legkiemelkedőbb objektuma, a gizellamajori erőd. Itt is Soproni Sándor 1964. évi helyszíni szemléje során tapasztalt jelenségek és leletek (római habarcs, téglatöredék) nyomán kezdtük meg a kutatásokat. Több alkalommaljárt az ásatáson, megfigyeléseivel és tanácsaival is segített bennünket. Élete utolsó évében, 1995-ben a lepencei őrtorony feltárásakor előkerült építési tábláról és szoborleletről is örömmel számoltunk be neki. Egészségi állapota miatt már ritkán járt Visegrádon, de levelei is bizonyítják érdeklődését. Az „In memóriám András Alföldi” címmel, 1995. szeptember 14-17. között Veszprémben megrendezett nemzetközi konferencián „Neue valentinianische Bauinschrift am pannonischen Limes” című előadása, életének utolsó szakmai szereplése is Visegrádról, a lepencei őrtorony építési feliratától szólt. Soproni Sándor dunakanyari kutatásai mellett az 1960-as, 1970-es években az alföldi hosszanti sáncok kutatásában is részt vett Garam Évával és Patay Pállal együtt (5. kép).7 Az 1960-as években kezdte meg Valeria egyik legjelentősebb belső erődjének, az alsóhetényinek a feltárását. Az 1990-es években a bölcskei római hídfőállás kutatásában működött közre. A limeskutatás mellett foglalkozott a római feliratos kőemlékekkel mint tör6 Gróf 1988. 7 Csörsz-árok vonalán végzett közös munkájuk emlékét jelen kötetben közölt írásában a magyar régészet doyenje, Patay Pál idézi fel. 158
