Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Gróf Péter: Soproni Sándor, Visegrád római korának kutatója

STUDIA COMITATENSIA 35. - A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

5. kép: A Csörsz-árok terepbejárásán (Soproni Sándor hagyatékából)

téneti forrásokkal és Pannónia ókori földrajzi és települési viszonyaival. Egyik szerzője volt a Szentendrén és környékén talált római kori feliratos köveket publikáló sorozat, a Die römische Inschriften Ungarns 3. kötetének (6. kép)}

1961-től 1976-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Római Gyűjteményének munkatársa, 1975-1982 között a Központi Régészeti Könyvtár igazgatója volt. 1973-ban kandidátusi fokozatot szerzett, majd 1981-ben lett a történettudományok doktora. Ismereteit, tapasztalatait a szegedi és a budapesti egyetem régészeti tanszékein adta át a fiatalabb nemzedéknek. Tudományos eredményeit két monográfiában, több tanulmányban, számos népszerűsítő cikkben és előadásban tette közzé. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat főtitkári, majd haláláig alelnöki posztját töltötte be. A társulat választmányának döntése alapján a Ku- zsinszky Bálint- és Rómer Flóris-éremmel tüntették ki. A Német Régészeti Intézet levelező, az Osztrák Régészeti Intézet levelező, majd rendes tagja volt. Három évtizedes munkásságának elismeréseként neki ítélték a Magyar Nemzeti Múzeum legrangosabb kitüntetését, a Széchényi Ferenc-emlékérmet.8 9 2014-ben Szentendre város posztumusz Pro Űrbe díjában részesült, mint a város első múzeumigazgatója.

2010. október 29-én a visegrádi királyi palotában a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma konferenciával emlékezett Soproni Sándorra. Az előadók sorában Patay Pál a Csörsz-árok kutatásáról emlékezett meg, Mráv Zsolt a Dunakanyar késő római erődjeinek kutatásáról, Torbágyi Melinda Soproni Sándorral közös ásatatási emlékeit idézte fel, Gabler Dénes a Visegrád-Lepencén feltárt kora császárkori telep terra sigillata anyagát mutatta be, Boruzs Katalin Visegrád-Lepence lelőhely római kori kutatásának újabb eredményeiről számolt be. Gróh Dániel a temető ókeresztény emlékeiről, jelen sorok szerzője a visegrád-diósi késő római temető feltárásáról beszélt.

4. kép: Soproni Sándor a nagymarosi munkagödörben tett szemlén, 1988. január 10. (a szerző felvétele)

A Soproni Sándor emlékkiállítást egykori munkatársa, Szőke Mátyás múzeumigazgató nyitotta meg, felidézve közös munkájukhoz kötődő emlékeit.

Soproni Sándor munkássága, emlékezete része a visegrádi múzeum múltjának és jelenének, szakmai és emberi szempontból egyaránt (7. kép). Visegrád római kori emlékeinek kutatása sok szempontból máig az ő eredményeire épül. Az általa megkezdett feltárási munkák, szondázások, lelőhely-lokalizálások további feladatokat rónak ránk. 10

8 Barkóczy-Soproni 1981.

9 Soproni Sándor életrajzát, munkásságát a róla írt nekrológjukban Fitz Jenő (Fitz 1995), Tóth Endre (Tóth 1996a-b) és Gabler Dénes (Gabler 1997) foglalta össze.

10Ezúton is szeretném megköszönni Soproni Emesének, hogy a Soproni Sándorról rendezett emlékkiállításhoz, a konferencián tartott előadásomhoz és mostani írásomhoz a család birtokában levő képeket rendelkezésre bocsátotta.

159