Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 a leggyakrabban ismétlődő érvek a Haliért pártoló újság hasábjain. „Beszédének lényege az, hogy nem szabad megengedni, hogy míg egyesek a munkájuk verejtékével adóznak a föld gyümölcséért, addig mások minden munka nélkül élvezzék azt” - foglalja össze egy helyen a lap az „elragadó szónoki hévvel” magyarázó Haller mondandóját.20 A többi hír azonban Dobos Sándorral és a pártjával, a kommunistákkal és a zsidókkal, a zsidóbérencekkel és a Haller-párt ellenségeivel foglalkozik - agresszíven és kíméletlenül. Az 1920. évi választásnak azért volt egy-két kedélyes pillanata is. Abban mindkét párt és mindhárom újság megegyezett, hogy a nők választójoga igazi hír. Mai szemmel nézve ezek a cikkek nem az egyenjogúság dicséretei, nem maradnak ki belőlük a pártszempontok sem, a stílus is kissé szépelgő. A nőkkel kapcsolatos mulatságos történetkéket szemmel láthatóan férfiak fogalmazták, mert szinte mindegyik csattanója az asszony kárára szól. Egy őszinte megjegyzés is szembeötlik közülük. „Még nálunk egy kicsit nevetségesek a női kortesek, a választási hősnők”21 — írta a Kisgazda, mondván, hogy a „pesti naccságákra” nem voltak kíváncsiak a ceglédi nők. „Szépen, csendben, rendben, fegyelmezetten, az érzelmeknek minden eleven megnyilvánítása nélkül, szinte álmos egyhangúságban zajlott le - helyesebben mondva - múltak el a választások”22 - ezt a Ceglédi Híradó állapította meg a január 25-én, 26-án tartott választásokról. A két pártlap is hasonlóan nyilatkozott, az eredményt szintén mindhárom lapban elolvashatták a választók. Eszerint a 12 177 választóból 11 722 fő ment el szavazni. Haller István 7 329, Dobos Sándor 4 095 voksot kapott, 298 szavazólap érvénytelen volt. A választásról szóló rendelet fenyegetése ellenére 995 fő, kockáztatva a pénz- büntetést, nem ment el a szavazóhelyiségbe. Köny- nyen lehet, hogy ők a külterületi lakosok soraiból kerültek ki, hiszen a város központjától nyolc kilométerre lévő tanyavilágba nehezen jutottak el a hírek - és az összeíró biztosok. Mások a szándékuk ellenére sem kerültek be a választási névjegyzékbe; ennek összeállítása szintén az érzékeny pontok közé tartozott.23 A kisgazdapárt sportszerűen azonnal elismerte a vereségét. „Bukásunk egyik oka, hogy a kibocsátott kormányrendelet által szavazati joggal felruházott tömeg, azok, akiket nagyrészt Reiner tapsolói, a nemzeti eszme s a vallás tagadói sorában láttunk, most - lehet, hogy a visszatért vallási érzület vagy a vezeklés reményében — majdnem kivétel nélkül a ker[esztény] nemzeti egyesülés zászlója alá csoportosultak. Lehet, hogy a fenti okok vitték ezeket a tömegeket az ellenpárt táborába, de valószínűbb az, hogy a kisgazdák s földmívesek iránti gyűlölet”24 — kesergett a Czeglédi Kisgazda cikkírója és Haller táborához sorolta a menekült vasutasokat, a kisiparost, a kenyér nélküli munkásságot is. Hasonlóan vélekedett - természetesen más hangulatú - megjegyzésében a Czeglédi Keresztény Újság, amely ezúttal is megtoldotta néhány rosszízű megjegyzéssel a győzelmi hírt.25 Az időközben megbetegedett Haller István, 1920. január 31-én Brezanóczy Sándor választási elnöktől ünnepélyesen átvette a ceglédi mandátumról szóló igazolást. „Nem a kisebbség fáj - írta egy nappal későbbi számában a Czeglédi Kisgazda -, mert hiszen nem lehet mindenki egy véleményen, és a választásokon valamelyik pártnak kisebbségben kell maradni, hanem az a harci modor, ahogyan küzdöttek ellenünk.”26 A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és Haller István 3 234 szótöbbséggel győzött 1920-ban Cegléden. Az akkor fajvédőnek nevezett ideológia képviselője nem először jutott mandátumhoz ennek a településnek a segítségével. De az 1920-as választás eredményét nem csak a történelmi okok befolyásolták. A szervezettség, a válságra 20 Haller István városunkban. Czeglédi Keresztény Újság, 1920. január 25.; Haller István kultuszminiszter... Ceglédi Híradó, 1920. január 1. 21 Esküdjetek! Czeglédi Kisgazda, 1920. január 25. 22 Ceglédi Híradó, 1920. január 29. 23 Bölöny-Hubai 2004: 375. 24 A választás. Czeglédi Kisgazda, 1920. február 1. Reiner Albert rövid ideig a direktórium elnöke volt. 25 Látja, jelölt úr... Czeglédi Keresztény Újság, 1920. január 28. 26 Választás után. Czeglédi Kisgazda, 1920. febmár 1. 88
