Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Tanulmányok Pest megye történetéből egyszerű megoldást kínáló demagógia, a nemzeti érzelmekre alapozó jelszavak, a személyeskedések billenthették Haller István javára a képzeletbeli mérleg nyelvét. Nem vitathatók el Haller személyes „érdemei” sem: szónoki képessége, szuggesztív személyisége, amelyekkel a jelek szerint sok embert sikerült levennie a lábáról. Ráadásul 1922-ben is ő lett a nemzetgyűlési választások egyik jelöltje. Haller István második megválasztása, 1922. május 28. Az 1920-as választások óta kissé konszolidálódott a politikai élet Magyarországon. Komoly érdemei voltak ebben Bethlen Istvánnak, aki 1921. október 4-e óta töltötte be a miniszterelnöki tisztet és a jelek szerint az ország stabilizációjára törekedett. Ám a nemzetgyűlésben hosszú és terméketlen vita alakult ki a választójogi törvényjavaslatról, így a kormányzó feloszlatta azt és új választásokat írt ki. A választásról szóló törvény hiánya miatt békés kampányra nem lehetett számítani, hiszen a titkos vagy nyílt szavazás lehetősége igencsak megosztotta a pártokat. Ceglédről azonban baljós hírek jutottak el az országos sajtóba. „Czegléden újra beverik a zsidók ablakait. Czegléd egykor Károlyi Mihály, ma Haller István választókerülete, több mint két esztendeje az antiszemita izgatás fő fészke”27 - idézte a Czeglédi Keresztény Újság a Zsidó Szemle egyik számát, de azonnal cáfolta is a tudósító szavait. A ma már ellenőrizhetetlen hírhez azért tartozik egy bizonyíték: az ott megnevezett Ébredő Magyarok Egyesülete 1922. április 2-ától kiadott Czeglédi Keresztény Hírlap című újságja érthetetlen agresszióval támadt a ceglédi zsidókra, ráadásul a választás heteire időzítette rendszeres, durva és kíméletlen támadásait. Mégis volt egy-két biztató előjel is. A Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt ceglédi szervezete levelet írt a Nemzeti Egyesülés Pártja helyi tagjainak és a két formáció egységes világnézeti alapjára utalva, együttműködésre kérte őket. Ami sikerült a két párt központjában, nem valósult meg Cegléden: a Haller-féle párt két ügyvezető elnöke ugyanis - mondván, hogy az beolvadás lenne - barátságosan visszautasította az ajánlatot.28 így hát ezúttal is két jelölt indulásához kezdték meg a kortesek az ajánlások gyűjtését. Gombos Lajos volt az egyikük, ő a kormánypárt képviseletében szállt be a küzdelembe, aki komoly tapasztalatokat - sikereket és kudarcokat - szerezhetett addigra saját közéleti múltjából. Ő volt ugyanis a város polgármestere 1907-től 1918-ig. Rendkívüli körülmények közepette választották meg először, és végül kaotikus időben mondott le. A választás évében már Budapesten élt, az ő kampányát szervező Czeglédi Kisgazda szerint hosszú vita után döntöttek a jelöléséről, amit ő feltehetően nem könnyű szívvel vállalt el, hiszen a lemondásával véglegesen lezártnak tekintette nyilvános szereplését.29 Több részletet nem árulnak el a kortársak Gombos döntésének okairól, de láthatóan nagy tisztelettel fogadták az egykori polgármestert és tiszteletben tartották tartózkodó vagy inkább távolságtartó modoráért is. Gombos Lajosnak a Kisgazdán kívül a Czeglédi Híradó című lap is a segítségére sietett és a Czeglédi Szemlélő, melyet kifejezetten azért alapítottak, hogy visszaverje a Gombost ért igaztalan támadásokat. Ezek hangoztatásában a Ceglédi Közlöny és a Czeglédi Keresztény Újság j árt az élen és különböző formában, de ugyanazt a vádat olvasták Gombos fejére. „Dr. Gombos Lajost a tömeg hatalmi őrületében előbb elüldözte, azután, hogy magát igazolja, ráfogta, hogy gyáván megfutott és hogy a szegény népet legelni küldte”30 - foglalta össze a lényeget a Czeglédi Híradó. Hallerék újrakezdték a Károlyi Mihályról szóló régi nótát; természetesen ezúttal Gombos 27 A Zsidó Szemlében... Czeglédi Keresztény Újság, 1922. március 5. 28 Az egységes párt érdekében. Czeglédi Kisgazda, 1922. február 19. 29 Jelölőgyűlés. Czeglédi Kisgazda, 1922. március 26. 30 Forradalmi jelszavak. Czeglédi Híradó, 1922. május 7. 89
