Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára. Adatok Máriássy Béla (1824–1897) élettörténetéhez
Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára emigráció állt.33 1863 nyarán Almásy Pál levelet kapott a Párizsban tartózkodó Klapka Györgytől, aki azt írta, hogy május végén bizonyosan megindul a háború Ausztria ellen, ezzel egy időben, az országban gerillaharcoknak kell kialakulniuk. 1864-ben az összeesküvésbe Máriássy Béla is bekapcsolódott, pontosabban belesodródott. Pest megyében lévő bényei házába hívta barátait azzal a céllal, hogy az országgyűlés összehívásával kapcsolatos dolgokat megbeszéljék. „A tanácskozás reggelén Szelestyei László barátunk toppant be - emlékezett vissza Máriássy - és a 48-as pártot az Almásy Pál által indítandó forradalmi részvételre hívta fel.”34 Máriássy és Kállay Odón azt a véleményt képviselte, hogy ebbe nem mehetnek bele. Fékezni akarták a barátok hevét azzal, hogy Máriássy Béla kijelentette, hogy Kossuth véleményének meghallgatása nélkül semmit sem tehetnek. Kossuth álláspontjának kitudakolására Turinba küldték Böszörményi Lászlót. Almássynak nem tetszett az üzenet, a 48-as pártot minden áron be akarta vonni, ezért üzent Bényére, hogy nem tud kijönni, de Máriássyt elhívta magához. „Gyávaság lett volna be nem menni” - írta Máriássy.35 A vizit során Almássy ismertette elképzeléseit. A felkeléshez nyolcvanezer fegyverre volt szükség, aminek egy részét Vácott rejtegették. Az összeesküvés egyik résztvevője azonban az osztrák rendőrség besúgója volt. Az Almásy-mozgalom a kormány tudomására jutott, egy vasi hazafi a fegyverszállítmányt nem fogadta el, a fuvarosok a gazdátlan ládákat a töltés árkában hagyták, egy nagyobb szállítmányt Vácott felfedeztek - dokumentálta a történéseket Máriássy. 1864 márciusában letartóztatták a főbb vezetőket, így Almásy Pált, Nedeczky Istvánt és 14 társukat, valamint az őket segítő második vonalból 20 személyt. Az elfogott vezetők között találjuk Máriássy Albertet és Máriássy Jánost. 1864 márciusában Máriássy Bélát is elfogták, vád alá helyezték, de nem találtak elég bizonyítékot ellene, ezért száz nap börtönben töltött idő után szabadon engedték.36 Ő maga így írt erről: „Akinek pénze volt, az nem koplalt és nem fázott, szabad volt seprő és könyv behozatala, aki a tisztaságot szeretette, megtanulhatta a csizma, a ruhatisztítást, padlómosást.”37 A letartóztatottak közül 12 főt 5-15 évi fogságra ítéltek, de két év múlva kegyelemmel szabadultak. Az Almásy-Nedeczky csoport volt az utolsó jelentősebb összefogás az emigrációs kezdeményezések hazai fegyveres támogatásának titkos előkészítésére.38 Az osztrák külpolitikai helyzet kedvezőtlen alakulása miatt 1865 elején az uralkodó döntött a magyar országgyűlés összehívásáról. A december 14-én megnyílt országgyűlésen az abonyi kerületet nem Máriássy Béla, hanem báró Orczy Béla képviselte.39 Bár Máriássy is versengett a mandátumért, de vereséget szenvedett. Az indulással kapcsolatban a tápi- ószelei Blaskovich család levéltára igen becses iratot őriz, mégpedig Máriássy Bélának az abonyi kerület választóihoz intézett programbeszédét.40 A nyomtatványban így fogalmazott: 1861-ben Teleki gróf halála után „én valék szerencsés Abony kerületét képviselni, kötelességemet híven teljesítettem, s ha a kerület velem parancsol, most is kötelességemnek fogom tartani az országos válság megszüntetésébe, mint abonyi kerület országgyűlési képviselője közreműködni.” Az 1865 szeptemberében keltezett írás első részében az országos helyzetről alkotott véleményét ismerhetjük meg. „1861 óta viszonyaink nem változtak: alkotmányunk még mindig fel van függesztve, megyei életünk szünetel, az ország csonka, az adó súlyos, a sajtó csak türetik, a hitel ingatag, szegénységünk óriási [...] a feudalizmus maradványai fenn vannak, a válság tehát még mindig tart” — olvashatjuk Máriássy írásában. Beszédéből politikai hitvallása is világossá válik, mégpedig az, hogy a magyar nemzet felemelkedése a 48-as törvények visszaállításával, az önrendelkezési jog biztosításával képzel33 A szervezkedésről bővebben olvashatunk: Nyárády 1997. 34 Máriássy 1896: 235. 35 Máriássy 1896: 235. 36 Szinnyei 1902: 576—578. 37 Máriássy 1896: 237. 38 Gergely 2003: 321. 39 Galgóczi 1876: 247. 40 TBMTd. 68.1.308-4. 66
