Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára. Adatok Máriássy Béla (1824–1897) élettörténetéhez
Tanulmányok Pest megye történetéből hető el. Politikai téziseit 12 pontba szedte (nem véletlenül). Már az első pontban világossá tette azt, hogy nem enged a 48-ból, követelte a 48-as törvények visszaállítását. Követelte a teljes felelős minisztérium, független megyei önkormányzat felállítását, a korládan sajtószabadság, az országtól elszakadt tartományok békés és méltányos visszakapcsolása szerepelt politikai céljai között. Célul tűzte ki, hogy közreműködik az adó leszállításában, igazságos felosztásában, az örökösödési és vétel utáni százalék, fogyasztási adók, dohány monopólium eltörlésében, valamint a korcsma, malom, szőlődézsma javadalmak országos közvetítésének megszüntetésében. Szorgalmazta az országos és megyei hitelbankok fölállítását annak érdekében, hogy a közép- és kisbirtokosok az uzsora terhétől megszabadulhassanak. Indítványozni kívánta a megyei takarék magtárak felállítását, hogy abból a nép éhínség idején kölcsönözhessen gabonát. Megválasztása után a terhes nemzetőrségi szolgálatot is el akarta törölni. Mári- ássy ezen programjával és elveivel 1865-ben még nem nyerte el az abonyi kerület többségének támogatását, de 1869-ben már igen. Nyomtatásban megjelent programfüzetéből megismerhettük politikai irányultságának sarokpontjait. Máriássy Béla 1869-ben újból az abonyi kerület parlamenti képviseletére kapott választói felhatalmazást. Korábbi kerületi programbeszédéből is kiderült, hogy azon politikusok közé tartozott, akik elutasították a kiegyezést, ragaszkodtak a 48-as eredményekhez. Az 1861—1865 között működött Határozati Pártból szerveződött az Országos 1848-as Párt, ami 1868 és 1874 között Kossuth Lajos híveiből álló választási pártnak számított.41 Máriássy nemcsak tagja lett e politikai szerveződésnek, hanem jeles harcosának, szónokának is számított. A Blaskovich családi levéltár őriz egy korabeli dokumentumot az 1848-as pártbeliek 1869. november 14-én, Pesten tartott értekezletéről. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy a párt egyik szónoklatát Máriássy Béla tartotta, akit beválasztottak a bizottmányba is. Az összejövetelen határozatba foglalták a párt programját, ami „Az ország önállóságának és függetlenségének alkotmányos úton, törvényes eszközökkel, így az 1848-iki törvényeknek teljes visszaállítása, s annak népies szellemben történő fejlesztése.”42 Az 1869. március 9—13. között zajló ország- gyűlési választásokon a 1848-as párt 41 mandátumot szerzett, köztük volt Máriássy is. Máriássy 1872-ben ismét ringbe szállt az abonyi kerület mandátumáért. Ecséden 1872. május 15- én írott, nyomtatásban megjelent követi jelentése nemcsak politikai, de publicisztikai munkásságának is fontos része. A 35 oldalas kis füzet kétharmadában a haza sorsát mutatta be. így fogalmazott: „... hazánk számos évekig az ország viszonyai, a polgárok jellege és szokásaival ismeretlen, érdekeit megvető idegenek befolyásával kormányoztatott [...] határtalan zavar, valóságos chaos uralkodott.”43 Máriássyt különösen érdekelte az ország pénzügyi helyzete, később könyvet írt Pénzügyeink címmel.44 Követi jelentésében kifejtette, hogy a pénzügyek Magyarország gyönge oldalát képezik „... az adórendszerünkkel egyetemben az állam javai rosszul kezeltek, ennél fogva keveset jövedelmeznek.” Nehezményezte, hogy a politikai vezérekben nincs akarat ennek megjavítására. Érvként hozta fel, hogy az országgyűlésben 1871-ben egyes-egyedül ő szólalt fel a „káros budget” ellen. A büdzsével szembeni kifogásában pedig saját pártja, a Balközép képviselőinek csak egy része támogatta őt, a pártvezérek közül senki sem.45 Véleménye szerint az alakuló országgyűlésnek három fő feladata lesz. Biztosítani kell az ország önállóságát „minden bel- és kül ellenség ellen.” Ezen kívül „rendezni kell a jogszabályokat, rendet és takarékosságot kell behozni az államháztartásba.” Harmadsorban pedig meg kell valósítani a vallási egyenlőséget, el kell törölni a feudalizmus maradványait.46 Máriássy képviselői programjában részletezte, 15 pontba gyűjtötte a főbb teendőket. Az általa felvázolt feladatok 41 In: http://lexikon.katolikus.hu/0/Orsz%C3%Algos %201848-as%20P%C3%Alrt.html (Utolsó letöltés: 2016. január 16.) 42 TBMTd. 68.1.308-5. 43 Máriássy 1872: 12. 44 Máriássy 1874: 13. 45 Máriássy 1872: 15. 46 Máriássy 1872: 26. 67
