Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Bózó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén 3. kép /Az aszódi evangélikus templom uradalmi szolgák közül került ki. Az iparosok és értelmiségiek közötti házasság a helyi társadalom elismert kézműves családjaiból származó lányokra és gazdatiszti, esetleg tanári vagy tanítói foglalkozást űző nemesi rangú férfiakra jellemző. A földművelők esetében, akiknél a legnagyobb a társadalmi zártság, bizonyos esetekben látható családok közötti kölcsönös, többszöri házasságkötés. Elsőként egy feltételezhetően nagy presztízzsel bíró helyi család házassági kapcsolatait szemléltetem. Chudjik18 János, az általam vizsgált korszakokban, törvénybíró volt Aszódon.19 Feleségét Benkó Évának hívták. A Benkó család már megelőzően is házasodott a Chudjik családdal, 1839-ben vette el Benkó Mátyás Chudjik Annát. A törvénybíró fia, ifj. Chudjik János 1849 novemberében, 19 évesen vette feleségül Lipták Juditot. A Lipták család neve Liptó vármegyéhez köthető, de lehetetlen megállapítani teljes bizonyossággal a vérségi viszonyokat, hiszen több Liptóból érkező jobbágyfamília kaphatta ezt a családnevet. Mindenesetre a fiú nemzedéktársai között szerepel egy Lipták Jánoshoz férjhez menő Chudjik Mária az anyakönyvekben. A Chudjik család az Ondrik családdal ápolt még kölcsönös rokonságot ebben az időszakban. 1822 előtt vette feleségül Chudjik Márton Ondrik Annát. 1822-1840 között 5 gyermekük született Aszódon. A következő generációban is köttetett házasság a két család között; Ondrik Mária 1841-ben ment hozzá Chudjik Istvánhoz. Ondrik János pedig 1850-ben vette feleségül Chudjik Juditot. A következőkben néhány kiemelten népszerű keresztszülő földműves családjának a vizsgálatát végzem el. A keresztszülői kapcsolatok száma alapján a legnépszerűbb keresztszülőket rangsoroltam, vagyis kiválasztottam azokat az egyéneket és párokat, akiket a legtöbb család kért fel keresztszülőnek.20 A legnépszerűbb keresztülők említését azért tartom lényegesnek a házassági kapcsolatok ismertetése során, mert annak ellenére, hogy nem jellemző a helyi közösségben a patrónus-kliens viszony, a népszerű keresztszülők a hatékony kapcsolatépítők közé tartoztak, fontos szerepük volt például a helyi kézműves és kereskedőközösségben. A földművesek között a legnépszerűbb kereszt- szülő Dobayné Nagy Judit volt. 1813 januárjában ment hozzá Dobay Jánoshoz, mindkét fél aszódról származott. 1822-1862 között 5 gyermekük született. A Dobay család a korszakban a Csobán, valamint a Kermek családdal teremtett házassági kapcsolatot, illetve az egyikük, Dobay Márton, Kalár Máriát vette feleségül, aki kivételesen nem volt aszódi. Az anyakönyv tanúsága szerint Csobán József és Dobay Anna lánya, 1856-ban, Dobay Jánoshoz ment nőül (ez az eset is mutatja, hogy a névazonosság félrevezető lehet). Jan Kvacala - Koren István aszódi középiskolai tanár egy, azóta elveszett visszaemlékezése alapján — az általa írt Koren-életrajzban említi a Dobayakkal (is) házasodó Csobán családról, hogy Petőfi egykori tanárának nagynénje, Éva, egy bizonyos Csobánhoz ment feleségül Aszódra, aki a Podmaniczky családnál erdész volt, de a Csobán család utódai azóta nagy családokban, elterjedten, nagy szegénységben élnek.21 A visszaemlékezés 1833-ban, Koren István fiatalkorában, pont Aszódra kerülésekor ér véget, vagyis megállapítható, hogy a leírás az általam vizsgált időszakra is igaz. Tehát ekkor a Csobán család — elvben — nem kaphatott volna kiemelkedő helyet a 18 A név változatai: Chugyik, Hugyik. 19 AEEI, Protocollum. 20 Bozó-Szűcs 2015: 395. 21 Kvacala 1896: 542. 52
