Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Tanulmányok Pest megye történetéből város belső „házassági piacán”. Mégis a város földművelői körében az egyik legnépszerűbbnek számító keresztszülő, Dobayné Nagy Judit, ezzel a családdal is házassági viszonyba került. A vizsgált földműves családok telekkel vagy fél telekkel rendelkeztek, azonban a nevek különválasztása és a gazdasági helyzetük mélyebb megismerése a továbbiakban szükséges lesz még viszonyaik részletesebb feltárásához. A kézművesek bemutatása és házassági viszonyaik átlátása könnyebb feladat. A következő táblázatban azok az aszódi kézműves családok szerepelnek, amelyek az általam vizsgált időszakban lokálisan en- dogám házasságokat kötöttek. 2. táblázat/Aszódi evangélikus kézműves családok házassági kapcsolatai, 1824—1864 Házasságot kötő család Családok, akikkel házasodtak Drozsik Javornyik, Gál, Némedy Némedy Drozsik, Záborszky, Kőniger, Holkó Záhorszky Némedy, Kermetzky, Kraszner Holkó Némedy, Kermetzky Kermetzky Szelecsényi, Holkó, Záhorszky Kőniger Némedy, Dudás Dudás Kőniger, Machats, Kaszay, Jozeffy Jozeffy Fabri, Dudás Faska Dusek, Elinger, Intiby Elinger Dusek,Faska Intiby Faska, Jungmann Hankovszky Kaszner, Heittman, Krieg Kaszner Hankovszky, Záhorszky Hornok Kmetty, Faska A Drozsik, Némedy, Holkó, Kermetzky, Jozeffy és Faska családok a 15 legnépszerűbb keresztszülő között is szerepelnek. A már említett népszerű keresztszülőket rangsoroló vizsgálatnak a helyi kézművesekkel kapcsolatos végső eredménye az, hogy azok széleskörű kapcsolatháló kiépítésére törekedtek, és nem volt rájuk jellemző az alá- és fölérendelő viszony a keresztelések során. A patrónus-kliens viszony helyett - mint azt az alábbi példáink is mutatják - tehát a velük azonos presztízsű családokkal ápoltak komasági kapcsolatot.22 Drozsik Dániel feleségét, Javornyik Máriát, 1817-ben, aszódi kézműves családból választotta, aki szűcs kézműves családból származott. Fia más településről hozott feleséget Aszódra, ezért házasságuk nincs dokumentálva. 1846-ban született fiuk bizonyítja, hogy a városban maradtak. Dániel testvére, Sámuel, a céhalapító Némedy János lányát vette feleségül. Lánytestvérük Schramka Mihály csizmadiához ment nőül. A Machats család is jó példa a helyi kézművesek egymással kötött házasságára. János csizmadia felesége Némedy Mária volt. Fiuk, ifj. Macháts János szintén csizmadia lett. O egy helyi szabó családból választott társat, Dudás Teréziát. Az 1819 környékén Liptó vármegyéből, Tar- nócról betelepülő Sipka György szűcs a Szabó családból származó Jozeffy Zsuzsannát vette nőül, 1825-ben. János nevű fia apja szakmáját vitte tovább, és Farkas Juliannával lépett házasságra, aki csizmadia családból származott. Egy másik házassági stratégiát mutat Neumann Frigyes kékfestő és Blázy Mátyás szabó családjának a példája, akik szintén népszerű keresztszülők voltak, tehát élénk kapcsolatokkal rendelkeztek a városban. Neumann Frigyes kékfestő felesége, Baumvets Julianna, nem Aszódról származott. Károly nevű fia Petőfi Sándor osztálytársa volt az aszódi latin iskolában, majd Pozsonyba ment továbbtanulni, teológiát végzett. Lányai közül az idősebb Koren István aszódi latin iskolai tanárral lépett frigyre. Az evangélikus értelmiségi 22 Bozó-Szűcs 2015: 395. 53
