Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig

Műhely 3. ábra /A Legénd-Bekavár dűlőben található földvárfelmérési rajza (Nováki Gyula — Sándorfi György, 1992) Egy 1850-es kataszteri térkép135 a várat hordozó domb lábánál elterülő földet Sjánesz néven említi. Ezt leginkább töltésnek, gátnak, földsáncnak fordít­hatjuk, amit mesterségesen alakítanak ki, valaminek a védelmére (a 19. század végén egy tanyát építettek ide, de ennek nem lehet köze a névadáshoz). Kérdés, hogy az elnevezés magára a várra, vagy a környeze­tére utal-e, és a 18-19. században még látható erő­dítéseket jelölte-e? A vár funkciójáról nehéz nyilatkozni. A mai faluhatár peremén, a hegyes vidék szélén található. Vagy egy régi és fontos út védelmét szolgálhatta, esetleg egy eddig ismeretlen földbirtok közelében épült, s mindkét esetben a zavaros időkben az építő család menedékhelyeként funkcionált. Az első két le­hetőségre két dolog utal. Egyrészt a nézsai Belegrád dűlő mellett terül el, ami még az Árpád-korban is feltételezhet valamilyen lakott helyet, másrészt a 17. században egy fontosnak tűnő útkereszteződés volt a közelében, talán Nézsa-Romhány, illetve (Vác) Cserespuszta-Romhány vagy Legénd irányú utak találkozásánál. Ezt bizonyítja egy 1731-ben felvett tanúvallomás, melyben Tótt Lőrinc, Nándori Bene Ádám magát 73 évesnek mondó jobbágya egy ha­tárper kapcsán állította, hogy a közeli Kököszörő hegy136 alatt „penigh jól lehet circiter 40 esztendeje nem lakot [Legénden], de amidőn itt szolgált az előtti magyar Kálvinyista Gazdájánál, azon határ­helyet magának mutattak, sőt egy néhányszor akori Török világban azon keresztútnál az Fegyver visselők lovai lábok nyomát is járt tekingetni Gazda helyett amidőn maga nem lett volna othon”.137 ns mnL OL, S 78 139. téka, Legénd 1-5. 136 Valószínűleg az III. katonai felmérés térképén Kalk Stube, azaz mészkőbánya megnevezéssel jelölt területen, vagy annak közelében elhelyezkedő terület, ahol ezek szerint köszörűkövet bányásztak egykor. (MAPIRE, III. kát.: Legénd, koordináták: 19.2808,47.8715.) 137 MNL NML, IV. 1. O/ff. 26/1731. A fegyveresek nyomának figyelését és jelentését a török és a magyar fél egyaránt elrendelhette. 259

Next

/
Thumbnails
Contents