Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben 20. században is látni lehetett (a templomról még az alábbiakban szólunk). Az innen északra, mintegy 17 km-re lévő egykori Fogacson ugyancsak Szent György tiszteletére volt szentelve a templom, melynek azonban már a helyét sem tudjuk.93 Herencsény szentházának védőszentje Szent Mihály. Eredetileg ez is egy kerek rotunda volt, ami ma a templom szentélyét alkotja. Ha innen Romhány felé vesszük az irányt, a két település között találjuk nagyjából félúton, Legéndtől légvonalban 10 km-re Magyarnándort. Egy 1734. évi leírás szerint temploma Szent Miklós tiszteletére a falun kívül, egy dombocskán épült, ahogy írják: szentélye boltozva, mennyezete gerendás, tornya és kerítése nincs, egyetlen harangja haranglábon áll, a falu közepén. Nógrádkövesd (4,5 km) mai templomát Szent Mihálynak szentelték, kérdés, hogy eredeti patrocí- niuma is ez volt-e.94 A Dunakanyarhoz közel, Legéndtől nyugatra 30-40 km távolságban Szob és Nagybörzsöny bányásztemplomának Szent Miklós titulusát, valamint Nagymaros Szent Mihály, valamint Tahi tótfalu Szent György templomát sorolhatjuk még ide.95 Külön említjük, hogy Hausel Sándor kutatásai szerint az egykori Gyada falu, mely Váctól északra, részben a mai Szendehely (16 km) határában feküdt és káptalani birtok volt, egy 1389-es pápai bulla szerint Szent Kozma és Damján mártírok védnöksége alá helyezett templommal bírt.96 A Boldogságos Szűz tisztelete oly kiterjedt volt térben és időben a középkori Magyarországon, hogy 93 Győrffy 1998: 240-241. 94 A fentiekre lásd: Varga 1997. Az adott címszavaknál. 95 Lásd: Tari 2000. Az adott címszavaknál. 96 Hausel 2006: 9-10. 97 Kubinyi 1888:174. 98 Chobot 1915: 73-74. és 151. 99 ’Váci székesegyházi káptalan’ címszó. 100 Varga 1997: 3. 101 Tari 2000: 213. 102 Hasonló példát látunk Rádon, ahol a régi épület düle- dezett, ezért Muslay Gábor földbirtokos 1767-ben új templom építéséhez fogott, melyet fia, Antal fejezett be 1777-ben, amikor is az épületet szintén a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. (Chobot 1915:126.) nehéz lenne patrocíniumként korszakhoz vagy a két egyház valamelyikéhez kötni. Nógrádból az egyik legkorábbi ilyen említés épp a névadó Nógrádvár lábánál elterülő település temploma, melyről a budai káptalan 1299. évi oklevele említi meg, hogy Mária tiszteletére szentelték.97 De Jézus anyjának patrocíniumként való tiszteletére az egyházmegyén belül számos további példát hozhatunk. Ilyen az eredetileg Esztergomhoz tartozó, Boldogságos Szűz Máriáról nevezett tereskei benedekrendi apátság és a Legénd közvetlen szomszédjában, a mai Nógrádsápon, a Mária születése tiszteletére felszentelt templom.98 Magának az I. István által alapított egyházmegyének is a Boldogságos Szűz a védasszonya, és a székesegyházi káptalan első ismert, még a tatárjárás előtt vésett, kör alakú pecsétjén is a trónuson ülő Madonna látszik, fején kúpos fejdísszel és fátyollal, s állítólag a feje felett görög (!) felirattal.99 Elgondolkodtató, hogy míg az I. Géza által alapított székesegyházi templom Mária születésének emlékére Kisboldogasszonyról volt nevezve100, az egyházmegye védőszentje ma is a mennyekbe fölvett boldogságos Szűz Mária (Nagyboldogasszony), akárcsak az eredeti ispánsági központ, Nógrádvár templomáé! Miként a tényre Mesterházy Károlyt idézve Tari Irén is felhívja figyelmünket: „... nem szabad minden bizánci védőszent esetében keleti rítusra is gondolnunk, ezt minden templomnál egyenként szükséges elemezni.”101 Felsorolásunk ugyanakkor azt mutatja, hogy a jövőben Legénd tágabb térségében is érdemes lenne vizsgálni néhány egyházunk ortodox eredetét. Hozzátéve mindehhez azt, hogy a jelenlegi ismereteink csak töredékesek, hiszen olyan Legénd- hez közeli, szomszédos települések, mint az egykor vagy ma is létező Szerdahely, Szécsénke, Ordas, Báb, Bodony szentházának még a helyét sem ismerjük. Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy az általunk vizsgált legéndi templom titulusa milyen régre nyúlik vissza. Ebben nem igazít el bennünket az épület tájolása sem, amelyet pedig sokáig meghatározó adatnak tekintettek a kérdés megítélésében.102 A korai keresztény templomépítészetben a bibliai jeruzsálemi zsidó templom volt a követendő példa, amelynek szentélye a Keleten megígért Edénkért 252
