Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Műhely felé mutatott. A görögkeleti egyház templomai mind a mai napig szigorúan tájoltak. A keletelés szabálya hivatalosan a nyugati egyházban is élt, egészen a tridenti zsinat (1545—1563) időszakáig. Már all. századtól több írásos említésben is találkozhatunk a keletelés előírásával, végrehajtásának módja azonban nagyon kevés forrásban köszön vissza.103 A máig dívó elképzelés szerint a középkori templomokat a templomi védőszent névünnepének reggelén tűzték ki a felkelő Nap irányába. Az eredeti kitűzést természetesen számos körülmény befolyásolhatta. Ilyen lehet az időjárás, a terepviszonyok, a vizsgálatnál pedig figyelembe kell venni a Julián és a Gregorián naptárak eltéréseit és egyéb tényezőket. Ezt az elméletet ellenőrizte a közelmúltban Keszthelyi Sándor és K. Sragner Márta, akik 1083 templomunk pontos mérési adatait tették közzé tanulmányukban.104 Munkájuk nagyban árnyalja az eddigi elképzeléseket. Részben megállapítják, hogy a vizsgált építmények csak „nagyjából” keleteltek: „Úgy tűnik, hogy a templomokat nem célzatosan, hanem véletlenszerűen tűzték ki nagyjából keleti irányba. Nem állapítható meg sem a napéjegyenlőségekre vagy akár a napfordulókra, sem fő- vagy mellékégtájakra, avagy bármilyen más kitüntetett irányba való törekvés. Pontosan keletre nem sok templom néz.”105 Másrészt rögzítették azt is, hogy a védőszenti napkelte iránya és a védőszentről nevezett templomok iránya óriási eltérést mutat. Vagyis csak az ismert védőszenttel rendelkező templomok kis részénél lehetett feltételezni, hogy a kitűzés valóban kapcsolatban van a pat- rocíniummal. A vizsgált 18 legnépszerűbb védőszent kétharmada igen nagy eltéréseket mutat, és csak egy- harmadánál van 3-8 fokosos eltérés, ami elfogadható mérési hibát jelent. Mint írják, az azonos nevű védőszentekkel bíró templomok különböző irányokba néznek, és a különböző nevekkel ellátott templomok csaknem egyfelé irányulnak! „Mindezek alapján kijelenthető, hogy nincs kapcsolat a középkori védőszentek nevét viselő templomok iránya és az adott védőszent névünnepén felkelő Nap iránya között!”106 A fentiek alapján a legéndi templom esetében sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket tehát a keletelési eredményekből. Itt Keszthelyiék 53,4%-os azimutot mértek, vagyis az északi iránytól ennyire tér ki a legéndi templom hossztengelyi iránya (a szentély a keleti, a mostani bejárat pedig a nyugati égtáj felé néz). Amennyiben az építésnél valóban megtörtént a keletelés, illetve az szinte pontosra sikeredett volna (maxiumum plusz-mínusz 8%-os hibahatárt elfogadva), templomunk esetében június 22. vagy 24., vagyis a csillagászati nyári napforduló időpontja, illetve Szent János napja — amihez a középkorban a nyári napfordulót kötötték -, jönne szóba, a védőszentek közül pedig a júniusban-júliusban ünnepeltek. Ezek közé azonban semmiképp sem tartozik Nagyboldogasszony ünnepe. Természetesen az épülő templom irányát meghatározhatta egy esetleges megelőző épület iránya, szerkezete is, ami esetünkben sem kizárt. Lehetséges azonban, hogy az 1777-es benedikálás során a barokk kor időszakában is kedvelt védőszent újonnan „adatott”, vagyis a középkori az idők viharában elfelejtődött. Ennek azonban ellentmond az a tapasztalat, hogy az elpusztult templomok újjáépítésénél, még ha arra máshol is került sor, igyekeztek a régi védőszentnek megőrizni a helyet. Továbbá még a romos épületekben is maradhattak fenn olyan jelek, amelyek az utókor számára eligazítást adtak. 103 Somosvári 2006. Az utóbbi időben több hazai kutató is vizsgálta a kérdést. GuzsikTamás, mérései alapján ötféle tájolási típust különített el: napéjegyenlőségi (március 21. vagy szeptember 23.), napfordulós (június 22. vagy december 22.), Szent János-napi (június 24. — „Szent Iván-éj”), védszent vagy titulus szerinti, speciális a változó időpontú ünnepek szerint tájolások, illetve nem orientált templomok. 104 Keszthelyi—Keszthelyiné Sragner 2012. 105 Keszthelyi-Keszthelyiné Sragner 2012: 5. 106 Keszthelyi-Keszthelyiné Sragner 2012: 7. 253
