Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben körérvelésre használt történeti, régészeti és nyelvészeti érvek mind következetesen arra mutatnak, hogy „Dél-Erdély és az Alföld déli része a Bolgár Kánság északi határvidéke volt, s mint gyepű, nem bírt számottevő, állandó bolgár lakossággal. A bolgár jelenlét csak kisszámú határőrségekre korlátozódhatott. [...] Ugyan mutatnak arra jelek, hogy a Maros-menti 'bolgár-sziget’és esetleg Csongrád magasságában kisebb bolgár enklávék tovább éltek a honszerzés után is, de ezek a 10. század folyamán fokozatosan beolvadtak a magyarságba.”39 A szerző erősen szkeptikus Mesterházy Károly, M. Nepper Ibolya, illetve Vályi Katalin véleményével szemben is, akik a Tiszántúlon, illetve a szeri monostornál gyűjtött vagy feltárt cserép- és tárgyegyüttesek párhuzamait bolgár területeken vélik megtalálni, ezáltal feltételezve aTisza-vidék bolgár megszállását. Véleménye leginkább Bóna István, Bálint Csanád és Szőke Béla Miklós eredményeivel egyezik, az utóbbi szerint például a bolgárság 9. századi régészeti emlékanyaga gyakorlatilag egyáltalán nem mutatható ki a Dél-Alföldön.40 Paszternák István tanulmánya azt a tévhitet kí- vánja megdönteni, hogy a honfoglalás előestéjén Szentes és Szeged vidékén sűrű szláv, illetve bolgár lakosság élt volna.41 Szemben a dél-erdélyi leletekkel, tanulmányában Szalontai Csaba is a régészeti források hiányát hangsúlyozza az Alföldön. A történeti források közül csupán egyet tart a bolgár (ideiglenes) jelenlét bizonyítékának, mely szerint Onegavon bolgár főember a Tiszába veszett. Rámutat arra is, hogy a több kutató által bolgárnak tartott helynevek keletkezési ideje meglehetősen bizonytalan.42 De vajon elképzelhető-e, hogy a frank birodalom és a virágkorát élő, expanzív Bulgária közötti „tíz napi járóföldnyi” területen teljes hatalmi vákuum létezhetett? Meglepő lenne, ha a frankokkal és a morvákkal kereskedő bolgárok ebben az időszakban ne gondoskodtak volna legalább az erdélyi sószállítmányok biztonságos átvezetéséről a „Pannoniorum et Avarum solitudines” területén.43 A bizonytalanság érzékeltetésére Trogmayer Ottó kiváló régész szavait idézzük ide: „... a Tisza mentén számos patak, mocsár viseli a nán- dor vagy lándor nevet. Szláv, esetünkben bolgár a Csongrád, Visegrád, Nógrád típusú helynév is. Az akkor itt élők hagyatékának azonban nyoma sincs. Talán nem ismerjük fel! Arra gondolok, hogy a XX. század közepéig a késő avar leleteket hunnak tartották.”44 Katona-Kiss az Anonymus által megnevezett „határvárak” esetében hiányolja a bolgár vagy bolgár- szláv régészeti anyag meglétét.45 Állítása szerint a Nógrádi vár régészeti feltárásai sem mutattak vissza az államalapítás kora elé. Valójában a nógrádi várrom, még inkább a vele kapcsolatba hozható környező területek (pl. Belegrád) kellő feltárása még várat magára. Az eddigi ásatások kiterjedtsége nem alkalmas a kérdés eldöntésére. Nógrádban, a féloldalas régészeti topográfia és a korszak régészeti feltáratlansága miatt, még töredékes képet sem tudunk adni a honfoglalás előtti és utáni évszázad helyi viszonyairól.46 39 Katona-Kiss 2009: 45. 40 Katona-Kiss 2009: 39-41. 41 In: http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/regeszet/html/oldal27.htm (Utolsó letöltés: 2015. december 4.) Ugyanebben az írásában Paszternák felhívja a figyelmet arra a Szentesről származó, alig néhány centiméteres bronzból öntött lovat és hátán emberfejet ábrázoló csüngőre, melyet a British Múzeum őriz. A tárgytípus jól ismert a Duna menti Bulgária 9. századi leletanyagában, így a lelet alkalmas bizonyos kérdőjelek kitételére. 42 Szalontai 2000: 285. 43 Erdély története: 189-190. 44 Trogmayer Ottó: Jut eszembe... Élet és Tudomány, online kiadás, 2015. március 18. In: http://www.eletestudo- many.hu/a_magyar_honfoglalas_kora (Utolsó letöltés: 2015. december 14.) 45 Újabban Merva Szabina vetette fel a visegrádi ispánsági vár ásatása kapcsán, hogy az előkerült régészeti leletanyag alapján számolni lehet a magyar honfoglalás előtt, a 9. században valamilyen településsel. 2013-ban a vár belsejében olyan leletek kerültek elő, amelyek azt igazolják, hogy az előzmény római erőd már a 8. század végén, a 9. században is használatban volt, így az Árpád-kort megelőzően közvetlen Karoling-kori előzményekkel kell számolnunk. Búzás-Eszes 2012:11.) 46 Térségünkben csupán a Váci és a Szobi járások régészti topográfiája készült el, Nógrád területén egy sem. 244
