Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története
Tanulmányok Pest megye történetéből felméréseket a Forgalomszervező Bizottság koordinálta, és így történt ez a szentendrei HÉV esetében is. Az 1982. november 25-én készült vizsgálati anyag nemcsak a teherforgalom alakulását mutatta be, mint a fenti táblázatból látható, hanem az egyes fuvaroztató vállalatok áruforgalmát is elemezte és ajánlásokat fogalmazott meg. Szentendre legnagyobb fuvaroztató vállalatai, a papírgyár, a beton- és vasbetongyár, a tüzép kivételesen mentesült az árufuvarozási korlátozás alól, tekintettel a hatalmas lakossági építkezésekre, ugyanígy a szovjet és magyar katonai egységek, továbbá a környék mezőgazdasági termelőszövetkezetei. A területi vizsgálat tanúsága szerint a BKV álláspontja a leromlott pályaállapotok miatti forgalom közútra terelésének szükségességéről nem találkozott az érintett vállalatok és a hadsereg szándékaival, de a Pest Megyei Tanács is ellenezte, hogy Óbuda vasútállomás legyen a körzeti teherforgalomra kijelölve, ahová, illetve ahonnan kelljen elfuvarozni a térség termékeit. Az anyagi vonzatot kénytelenek lettek volna a lakosságra hárítani, ezt pedig nem vállalták. Ellenkezésük másik okát a környék közlekedési szerkezetében kell keresnünk. A teherforgalom beszüntetésével az árukat egyedül csak a 11-es főúton lehetett volna Óbudára elfuvarozni, viszont nem volt sem pénz, sem hely a közút fejlesztésére. A Forgalomszervező Bizottság végül az alábbi sommás észrevételt tette: „... Kétségtelen tény, hogy az áruforgalom megszüntetése itt nem elsődlegesen gazdaságossági kérdés, de az ismeretek birtokában felmerül a gondolat, hogy a megvalósítás vajon nem okoz-e nagyobb kárt, mint hasznot? Ez annál is inkább élesen vetődik fel, mert jelentős építési költséggel egy energiaigényesebb áru- szállítási forma kerülhetne megvalósításra ahelyett, hogy kellő szervezéssel és kis volumenű eszközberuházással lehetővé tennék az áruforgalom gyorsvasúti üzemben történő lebonyolítását anélkül, hogy az a gyorsvasút forgalmát számottevően zavarná.”72 A rendszerváltás után átalakuló gazdaság komoly megrázkódtatásokon ment át, számtalan gyár és üzem zárt be Szentendre és Óbuda vonzáskörzetében is, így jelentősen csökkent az utasforgalom. 1997-ben megszűnt a teherszállítás is a HÉV-vonalakon, így a BKV minden vonalánál már csak a személyforgalomra fordíthatta energiáit az egyre szigorúbb költségvetési korlátozások között. Az anyagi nehézségek miatt nem csoda, hogy az esedékes felújításra már csak az ezredfordulót követően kerülhetett sor. 1. ábra / Utasforgalom alakulása, 1890—1965 23Í200 Szállított utasszám (ezer fő) 5000 10000 15000 20000 25000 72 MÁVK1 DNR, 2/1983/102840. sz. ügyirat. 175
