Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története
Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története Összefoglaló A főváros legnagyobb közlekedési társasága, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság az 1880-as évek elején ismerte fel, hogy Budapest egyre jelentősebb gazdasági és kulturális hatással van a környező településekre. Az agglomeráció közvetlen gazdasági aktivizálásának leghatékonyabb eszközét a vasútban látták, ehhez az 1880. évi XXXI. törvénycikk a helyi érdekű vasutakról nyújtott segítséget. Az 1887- 1888-ban átadott három helyi érdekű vonal közül utolsóként adták át a szentendreit. A vasútvonal forgalmának fellendülését a néhány évvel későbbi építkezések segítették elő. A Duna-jobbparti körvasút révén közvetlen kapcsolat jött létre Szentendre és Budapest belvárosa között. Ennek köszönhetően sokkal gyorsabban és egyszerűbben tudott a környék lakossága munkába járni, hivatali ügyeit intézni vagy piacra vinni terményeit, a fővárosiak pedig kényelmesebben tudták elérni a pihenésre, kikapcsolódásra igen kedvelt Dunakanyart. Bár a szentendrei HÉV a legkisebbnek volt mondható a többi elővárosi vasút közül, idegenforgalmi jelentősége mindig kiemelt pozíciót biztosított számára, különösen a nyári szezonban. Az I. világháború előtt elvégzett villamosítás, majd a gazdasági világválság előtt elvégzett bővítéseknek köszönhetően nem csak a Dunakanyar, hanem a főváros közlekedési rendszerének jelentős szereplője lett. AII. világháború esztelen pusztításainak a következtében a stratégiai jelentőségűvé előlépett vasútvonal kedvezőtlen műszaki és közlekedéspolitikai körülmények között töltötte be rendkívüli feladatát, Eszak-Budapest ellátásának biztosítását, miközben az 1950-es évek a helyi érdekű vasutak helykeresésével, valamint a nagyvállalatok és közigazgatási szereplők közötti vetélkedéssel telt. A hatvanas évek a békés építkezés, a gyorsvasúti koncepcióra való felkészülés jegyében telt, hogy az 1970-es évek közepétől egy évtizeden át tartó fejlesztések, korszerűsítések révén a vonal valódi gyorsvasútié váljon. Ennek ára azonban a teherforgalom leépítése volt, amit ugyan a főváros vezetése könnyű szívvel adott volna meg, de az érintett települések és vállalatok szívós ellenállása miatt csak a rendszer- váltás után összeomló gazdaság döntötte el végérvényesen a küzdelmet. 176
