Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században
Muntagné Tabajdi Zsuzsanna — Muskovics Andrea Anna — Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. Században Az esküvő viseletdarabjai A szertartásos öltözetek közül az esküvői viselet a legjelentősebb.Természetesen itt is a nők viselete volt az, amelyik jelentősebben eltért az egyéb alkalmakkor hordottaktól. A vőlegény és a vőfélyek viseletében elsősorban a különböző jelképek mutatták, hogy nem mindennapi alkalomról van szó. A menyasszonyi ruhák esetében mind a színnek, mind a díszítettségnek jelentős szerepe volt, elsősorban ebben tértek el az egyéb ünnepekkor hordott viselettől. Ezzel szemben napjainkban a legjelentősebb különbség a szabásformákból adódik. Ma egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a megszokottól valamilyen formában eltérő ruhát viseljenek, a 20. századot megelőzően azonban még az elfogadott normákhoz kellett alkalmazkodni: a menyasszonyok és a koszorúslányok viselete is formájában, szabásában a falu viseletét követte, az eltérés a minőségben és a díszítettségben mutatkozott meg. Különösen érdekes lehet annak vizsgálata, hogyan történt meg az esküvői ruháknál az új divatra való áttérés. A viselet elhagyása először a fiatalok körében jelentkezett. Ebből az következhetne, hogy a menyasszonyi viselet átalakulása is a kivetkőzés első szakaszában történt. Figyelembe kell azonban venni, hogy miután a hagyományos viselet elhagyása megtörtént, több helyen, az ünnepnapokon még felvették a régi viseletét. A másik dolog, amit érdekes megvizsgálni, hogy az újabb formák megjelenése hogyan hódított tért: gyors áttérés volt-e, vagy egy átmeneti időszak is kimutatható? A gyásszal kapcsolatos gyűjtéseknél jól láthattuk, hogy bár valamennyire kimutatható az egykori jelrendszer, minden apró részletre kiterjedő elemzésre már nincsen lehetőség. Az esküvői viselettel kapcsolatban már valamivel több információt kaptunk, de a pontos váltások már itt sem mutathatók ki. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy vizsgált településünkön nem a fehér ruha volt az általános a 20. század második harmadáig. Ma már nehéz megállapítani, hogyan történt meg a váltás. Alapvető kérdés, hogy vajon volt-e színes menyasszonyi ruha, s ha igen, akkor a színest váltotta-e a fekete, majd azt a fehér, vagy a feketét váltotta fel a színes? Erre egyértelmű választ ma már nehéz adni, adatközlőink gyermekkorában ugyanis már a fehér volt szokásban. A gyűjtések során nyert adatok alapján csak következtetni tudunk a folyamatra. A váltások konkrét ideje nem állapítható meg, az viszont kimutatható, hogy a különböző színek használata sosem élesen különült el egymástól, hosszabb-rövidebb átmeneti időszakok mindig voltak. Van adatunk arra vonatkozóan, hogy az 1910-es években egy testvérpár egyik tagja fekete, a másik pedig zöld ruhában ment férjhez.68 Ez is jól mutatja a két szokás egymás mellett élését, arra azonban nem enged következtetni, hogy vajon az egyik szín már kiszorulóban volt-e, a másik pedig esetleg csak éppen terjedőben.69 Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a fekete menyasszonyi ruhára adatközlőink mindegyike emlékszik, ezzel szemben a színesről csak hallomásból hallottak, de többször még úgysem, akkor ez azt mutathatja, hogy a színes ruha volt a legkorábbi, s azt váltotta a fekete. Ezt támasztja alá 68 A zöld, mint félgyászos szín, alkalmasnak bizonyulhatott halotti ruhának is, hiszen egykor a menyasszonyi ruhában temetkeztek az asszonyok. (A zöld szín használatához lásd: Fél 1935 és Fél 1940.) A fehér esküvői ruha bevezetése két menyasszonyi ruhát tett szükségessé. Egy fehéret és egy feketét, hogy ezzel a nagyünnepi és halotti ruhájuk is meglegyen házasságkötéskor. Többen emlékeztek arra, hogy a fehér és a fekete menyasszonyi ruhát is megkapták. Más adatközlések igazolták, hogy a halottat fekete esküvői ruhájában vagy a fekete nagyünnepi mhájában temették. Előfordulhatott az is, hogy valaki nem rendelkezett mind a két ruhával. Egyik adatközlőnk édesanyja fehér menyasszonyi ruhában ment férjhez, s nem volt fekete ruhája. Ezért fehér réklijét befestette feketére, hogy legyen nagyünnepi, illetve temetési ruhája. Kérésére ebben temették el, de mivel halálakor szűk volt rá, így a hátánál kibontották. 69 A több szín egymás mellett élése nemcsak vizsgált településünkön volt megfigyelhető. Szilágynagyfaluban végzett gyűjtései során Major Miklós kimutatta, hogy a 19—20. század fordulóján, illetve még a 20. század első felében is a menyasszonyok fekete vagy sötétkék mhában mentek férjhez. (Major 1979: 31.) 144
