Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században

Tanulmányok Pest megye történetéből

11. kép /Idős férfi vászonviseletben az 1900-as évek elején

vonatkozó adatokat is sikerült gyűjtenie.61 A vászonviselet a korábbi századokban nemcsak a vontatóknak, hanem a falu férfilakosságának viseletét is alkotta.62 A ma élő legidősebb korosztály már csak arra emlékszik, hogy gyermekkorukban, tehát az 1930-as években csak egy idős bácsi hordta a bő vászongatyát mellénnyel és ráncolt, hosszú vászoninggel. Ezek a ruhadarabok a 20. századot megelőzően azonban mind az ünnepi, mind pedig a hétköznapi viselet részét alkották a fiúknál és a férfiaknál (11—12. kép). Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy ez az öltözék csak kora tavasztól késő őszig nyújtott védelmet. A férfiak hagyományos

12. kép / Testvérpár vászonviseletben a 20. század elején

vászonruhái közül legtovább a szűk vászonnadrág volt használatban, ezeket még az 1930-as, 1940-es években is hordták hidegben a nadrág alatt.

A határban használt ruhák szintjén voltak azok a ruhák, amelyekben a férfiak az állatokat gondozták. Fontos volt, hogy az is mosható legyen, de külön gondot nem fordítottak arra, hogy a hétköznapi munkaruhától különböző ruhát vegyenek fel, „annyiszor nem öltöztek ezek a falusi emberek”. A tehénfejés- hez az asszonyok a konyhában tárolt másik kötényt és szoknyát vették fel, mert ha a tej ráment a kötényre, akkor az hamar büdös lett, és abban már nem szívesen voltak egész nap.

61 Mivel a téli hidegben a vontatókra rájuk fagyott a ruha, így mikor kimentek a Dunára, magukkal vitték a subát, amit bundának, gubánú. is mondanak sok helyen. (Szoboszlai 1950a: 71.)

62 Erre jó példák az inventáriumok, amelyek, ha férfi ruhadarabokat emh'tenek, akkor ez a legtöbb esetben a vászongatya és a vászoning.

137