Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században

Muntagné Tabajdi Zsuzsanna — Muskovics Andrea Anna - Szacsvay Éva:

Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. Században

5. kép /Az itatás, lócsutakolás után szőrén ülve járatja lovait a gazda (Hörömpő Gergely felvétele az 1950-es évek elején)

jelentősen éreztette hatását, elsősorban az 1930-as, 1940-es években. A családok jelentősebb plusz jövedelemhez jutottak, amit a lehetőségek hiánya miatt nem újabb birtokok szerzésébe fektettek, hanem presztízscélokra fordítottak. A szűk határ28 nem tette lehetővé, hogy újabb földet szerezzenek, a szamócatermesztés pedig alkalmatlan volt gépesítésre. Ebből adódóan a szamócából származó jövedelmet olyan

szükségletek kielégítésére fordíthatták, amelyekre egyébként nem lett volna lehetőségük.29 A különböző presztízscélok közül a viselet volt az, amely kifele is megmutatta, hogy mennyire is módos egy család, így erre különösen is szívesen áldoztak az 1930-as, 1940- es években. Ez a bevétel lehet az elsődleges oka annak, hogy szemben a szomszédos Szigetmonostorral, itt már a két világháború között a selyem lett az ünnepi ruhadarabok általános anyaga. Ennek különleges jelentőségét mutatja az is, hogy a monostoriak selyembabáknzk csúfolták a pócsmegyerieket.

Az öltözködésre emellett jelentős hatással voltak a gazdálkodás sajátosságait kialakító ökológiai viszonyok is. A faluban való jövés-menés, a határban végzett munkák, a vizeken való közlekedés, a saras, vizes helyek bősége erősítette és fenntartotta a mezítláb járást és a vászonruha felsőruhaként való használatát. A Dunában való rendszeres tisztálkodás, fürdés,30 a vízben végzett munkák (mosás), az állatok vízre hajtása, itatása, majd hazahajtása, valamint a ladikhasználat a testen gyorsan megszáradó vászon hosszú ingek vagy vállpántos alsószoknyák, a férfiaknál pedig a vászongatya szűkebb típusát és a vászon melles kötény használatát erősítették. Ez utóbbit lábuk között hátrahúzva a rövidgatya felett és hátul a derékkötőbe akasztva ültek szőrén a lovon az esti lócsutakoláskor. (5. kép) Az öltözködés archaikusabb formáinak megőrzésére tehát éppen a szigeti viszonyok késztettek.31

28 A 17-18. századi forrásokból egyértelműen kitetszik, hogy az állatok tartására nem volt rét- és legelőterület, bérelt földeken dolgoztak, adótartozásaik voltak. (Tabajdi 2010: 42-43.)

29 Ugyanezt a folyamatot mutatta ki Báli János a nógrádi falvak málnatermesztése kapcsán. Az ebből származó bevétel az önellátás és a presztízsfogyasztások fedezésére szolgált, a gazdaságba csak a legszükségesebb szinten ruháztak be. Ennek legfőbb oka, hogy a nógrádi málnatermelő kisüzemek jellege kizárta az évről évre egyre nagyobb összeget a gazdaságba visszafordító stratégiát. A gazdaságok mérete és gépi felszereltsége 1980 körül elérte azt a maximális szintet, melyben még alapvetően kisüzemi keretek között maradva lehet termelni. (Báli 2005: 338-339.) A befolyó jövedelem viseletbe való befektetéséről számol be Balogh Jánosné Horváth Terézia is bagi gyűjtései során. (Balogh 1995:137.)

30 A vászonszoknyának láb között való megkötésével és a levegő által felfújt szoknyában lebeghettek, úszkálhattak is a leányok, fiatalasszonyok a Dunában.

31 Erről a szigeti, víz által befolyásolt életről számos adatot kaptunk a 2011-es és 2012-es gyűjtések során: a vízhordásról; a vízparton iszapba beragadó szekerekről, lovakról; az árvizek miatti kiköltözésekről, hurcolkodásról, a vízbe fúltak megkereséséről; bő szoknyában fürdésről; a mezítlábas munkáról; a ladikos piacozásról. E legutóbbi jelentőségét mutatja, hogy majdnem minden portán állt egy ladik, vagy kikötve tartották őket a parton. Napi használatát kisgyermekkortól lányok és fiúk egyaránt megtanulták. A parton játszó kisfiúk segítették kihúzni a felnőttek csónakjait halászat, szállítás, közlekedés alkalmával vagy betolni a megrakott ladikot a mélyebb vízbe. (Lásd Hörömpő Gergely felvételeit az 1950-es évekből, amelyekből 2006-ban falinaptár is készült.)

126