Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 ménye a világhálón ma is olvasható és hallgatható. Fontosabb művei: Fáklyafüst. Versek. Budapest, a Táltos kiadása, 1918; A harmadik Magyarország. Jóslatok és tanulságok. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1921; Szüreti versek. Budapest, Stádium Kiadó, 1925; Róma tornyai alatt. Budapest, Szent István Társulat, 1934; Katolicizmus és zsidó kérdés. Mezőberény, Baltha János Nyomda, 1937; A kereszténység a horogkereszt árnyékában. Budapest, Korunk Szava, 1937; Világ és magány. Budapest, Szent István Társulat, 1938; Nomád leveleiből. Budapest, Linea kiadás, 1942. Mikecz Ödön, dr. (Budapest, 1894. május 27. - Budapest, 1965. január 21.): ügyvéd, igazságügyi miniszter. A budapesti és a zürichi egyetemen folytatott jogi tanulmányok után 1923-ban ügyvédi irodát nyitott Nyíregyházán. Szabolcs vármegye főispánjává 1932-ben nevezték ki, 1935-ben azonban már a miniszterelnökség sajtóosztályának főnöke, 1936- ban államtitkár az igazságügyi minisztériumban. O lett a Preszly Elemér lemondása után megüresedett ceglédi mandátum tulajdonosa is; 1936. november 22-én ellenjelölt nélkül a Nemzeti Egység Pártja képviseletében választották meg. Ugyancsak ő követte Preszlyt 1937. január 1-jétől a belügyi államtitkári tisztben, 1938. március 9-étől viszont már a miniszteri széket foglalta el az igazságügyi minisztériumban. Imrédy Bélával és Kovács Alajossal együtt ő fogalmazta meg, majd terjesztette elő „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló törvényt. Az „első zsidótörvény” címmel emlegetett 1939. évi IV. törvénycikket 1939. május 5-én hirdették ki, de Mikecz időközben, 1938. november 17-én megvált a miniszteri tiszttől és a NEP-ből is kilépett. A következő, 1939. évi választáson a Nemzeti Reformpárt — Magyar Munkafront nevű, fajvédő programú párt vezetőjeként nem jutott képviselői mandátumhoz. Visszatért az ügyvédi hivatásához és 1939-től budapesti irodájában dolgozott. A második világháború utáni tevékenysége nem ismeretes. A Gömbös-féle reformnemzedékhez tartozó Mikecz a miniszterelnök halála után csak rövid ideig tartotta meg politikai pozícióját. Az 1939-es választási kampánya során a zsidó törvény „gyors és eredményes” végrehajtását követelte. Preszly Elemér, dr. (Dunaalmás, 1877. július 22. - Vác, 1971. január 20.) ügyvéd, főispán. A budapesti egyetemen végzett jogi tanulmányok után 1901-ben avatták doktorrá, ugyanott tette le az ügyvédi vizsgát, majd Vácott ügyvédi irodát nyitott. Közéleti pályáját is itt kezdte, városi képviselőként, de 1904-től függetlenségi programmal az országgyűlésbe is minden választás alkalmával bekerült. Az első világháború után, 1920-tól, Pest vármegye kormánybiztos főispánja, majd főispánja lett, amely tisztet 1935. március 5-ig töltötte be. Az ekkor újjáalakult Gömbös-kormányban belügyi államtitkár lett, és ebben az évben választották meg a Nemzeti Egység Párt színeiben egyetlen jelöltként a ceglédi kerület képviselőjévé. Az újabb kormányváltozás alkalmából azonban 1936-ban lemondott az államtitkári tisztről és nem tartotta meg a ceglédi mandátumot sem. Még ugyanebben az évben, október 23-án, újra kinevezték Pest megye főispánjává. Két év múlva, 1938-ban, megvált a főispáni tisztségtől és nyugdíjba vonult. A csöndes, megfontolt, alkalmazkodó emberként jellemzett Preszly Elemér visszavonulását feltehetően politikai okok motiválták. Közéleti pályájának befejeződése után irodalmi és egyházi téren folytatott tevékenysége ismeretes még; tagja volt ilyen egyesületeknek és cikkei, elbeszélései, tárcái is megjelentek a nyilvánosság előtt. Fontosabb művei: Ősz. Vác, Váci Múzeumegyesület, 1941; A magyar piaristák háromszáz éve. Budapest, Országos Nemzeti Klub, 1943. Zsengellér József (Cegléd, 1896. december 8 - Cegléd, 1949. augusztus 9.) nyugalmazott csendőr százados. A ceglédi gimnázium hat osztályának elvégzése után a soproni honvédségi főreáliskolában tett ún. értelmiségi vizsgát, hogy megkezdhesse teljes jogú önkéntesi pályáját. Az első világháború után azonban a csendőrséghez helyezték át, 1927-ben léptették elő századossá, 1939. március 1-jén ugyaninnen vonult nyugdíjba. Azt ma már lehetetlen meg114
