Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Tanulmányok Pest megye történetéből a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat”-ot, amelyet szeptember 26-án fogadtak el a képviselők. A zsidó felvételizők számát korlátozó 1920. évi XXV. törvénxcikk a numerus clausus címet kapta a közbeszédben. Haliért legelőször 1910-ben választotta meg a Néppárt programjával a lövői (Sopron megye) kerületben. Másodszor 1920-ban, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben Cegléd képviseletében került be a nemzetgyűlésbe, illetve ezt a mandátumot tartotta meg az ugyancsak akkor megszerzett budapesti I. kerületi és a lövői helyett. Harmadszor 1922- ben indult a választásokon, ismét a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja zászlójával, ugyancsak nyert Cegléden és ezúttal is még két választókerületben - a budapesti II. kerületben és a lövőiben - ő kapta meg a mandátumot. Ezúttal a vasváriak képviseletében ült be a nemzetgyűlésbe. Utoljára 1926-ban jutott be a képviselőházba a Pest környéki választókerület küldötteként. Pártja, a Keresztény Szociális Párt a Keresztény Gazdasági Párttal egyesülve Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven vett részt a törvényhozásban. Politikai pályája után különböző vállalkozásokat folytatott. Amikor a politikai rendőrség 1945-ben őrizetbe vette a numerus clausus törvényjavaslat beterjesztésének vádjával, textilkereskedőnek vallotta magát. További sorsa ismeretlen. Fontosabb művei: Le az álarccal! Vagy a szociáldemokrácia tükre. Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905; Harc a numerus clausus körül. Budapest, a szerző kiadása, 1926; Szocialista-kommunista csőd. Elszólások és önvallomások. Budapest, Stephaneum Nyomda, 1919; A keresztény politika. (A keresztény politika Kézikönyvtára 1.) Budapest, Apostol-nyomda Rt., 1926; Faj-e a zsidóság; vagy felekezeti Budapest, Apostol-nyomda Rt., 1926; Katolikus egyházi vagyon és protestáns államsegély. Egyenlő elbánást kérünk... Budapest, Apostol-nyomda Rt., 1927\Ami hitünk... Katolikus alkalmi beszédek. Budapest, Apostol-nyomda Rt., 1928; A zsidókérdés és a keresztény tér foglalás végleges megoldása. Budapest, a szerző kiadása, 1938; 1905-ben az Igaz Szó, 1909-től az Új Lap című lap szerkesztője volt. Lendvai (Lehner) István (Budapest, 1888. július 5. — Szombathely, 1945. március ?) újságíró, költő. A kalocsai tanítóképző elvégzése után Szegeden és Budapesten egyszerre több újság {Elet, Nyugat, Űj Nemzedék, Magyarság, Mai Nap, Magyar Nemzet) munkatársa volt. Részt vett a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és az Ébredő Magyarok Egyesülete alapításában. Az első világháború után a „keresztény nemzeti” (fajvédő) politika jellegzetes képviselője, ilyen programmal választották meg 1923-ban a mandátumáról lemondott Haller István helyére a ceglédi választókerület képviselőjévé. Az országgyűlésben a Keresztény Gazdasági Párt soraiban foglalt helyet. A parlament többször felfüggesztette a mentelmi jogát, a vád sajtó útján elkövetett izgatás, rágalmazás, becsületsértés stb. volt. Az 1923. augusztus 20-án, Cegléden elmondott, a kormányt rágalmazó beszéde miatt vádat emeltek ellene és 1926-ban nyolc havi fogságra, valamint 3 millió korona büntetésre ítélték. Egyetlen említésre érdemes parlamenti indítványában március 15., illetve október 6. nemzeti emléknappá nyilvánítását kezdeményezte 1925-ben. A következő, 1926-os országgyűlési választáson a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben újra próbálkozott a ceglédi mandátum megszerzésével, de Erdélyi Aladárral szemben alulmaradt és nem jutott be a parlamentbe. Politikusi tevékenységét a szélsőséges antiszemitizmus szólamai határozták meg, ennek köszönhette rövid karrierjét, de emiatt tűnt el oly gyorsan a mérvadó közéleti személyek köréből. Lendvai István bírálta ugyan a német fasizmust és a nyilasokat, de ez utóbbiak ellen nem elvi, hanem személyes okok miatti kifogásait tette szóvá. A háború szabotálására felszólító írása miatt 1944-ben a nyilasok végül letartóztatták és a szombathelyi börtönbe hurcolták. A haláláról szóló ellentmondásos adatok egyike szerint egy „nyilas pribék”, a másik szerint pedig a szovjet katonák lőtték agyon. Nevét a Vas megyei Újkér község második világháborús áldozatai között tartják nyilván. Lendvai István verseit a katolikus költészet ihlette; érzelgős költeményei a vallásos giccs műfajához sorolhatók. A „Könyörgés Betlehembe” című költe113
