Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből

Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”

11. kép

Ferenczy Valér: Napos utca, 1919 Rézkarc; 32x39,5 cm; j.j.l: Ferenczy Valér (Magántulajdon)

Ferenczy Valér csak 1914 elején tett párizsi útja során, 29 évesen ismerkedik meg a rézkarc-készítés technikájával; „[...] bár iíjú éveimben Nagybányán s külföldön is főleg művészek között mozogtam, nem kerültem egyhamar a rézkarc bűvkörébe. Ne feledjük, hogy nálunk kevéssé volt meg az érdeklődés a rézkarc iránt; népszerűsége újabb fejlemény” - írja már idézett Önéletírást.ban,15 másutt pedig így emlékezik vissza a műfajjal való ismerkedésének a kezdetére:

„Amikor Párizsban időzve hozzáláttam a rézkarcoláshoz, az eljárások elemeit egy rokonszenves fiatal amerikai művésztől sajátítottam el, aki rendszeresen tanította a rézkarcot, s akire a Boulevard Montparnasse egyik festékboltjában elhelyezett hirdetése révén bukkantam. Elsőrangú technikus volt, és az öt órán, amelyből tanfolyama állott, s amelyért az átlagos montparnassei-i piktor erszényéhez mért árat kért, igen sokat tanultam tőle.”16

A „rokonszenves fiatal amerikai” Orville Houghton Peets (1884—1968) festő és grafikus volt, aki Jean-Paul Laurens (1838—1821) és a portréfestő Marcel-André Baschet (1862-1941) tanítványaként szintén Párizsban tanult. Később ott is maradt és rendszeresen kiállított a francia fővárosban. Az állam több munkáját is megvásárolta, és éppen abban az évben, amikor Ferenczy Valért beavatta a rézkarcolás különböző eljárásainak fortélyaiba („vonalmaratás, lágyalap,

15 Ferenczy 1937: 219.

16 Ferenczy 1932: 332.

96